A bulizás öt legnagyobb veszélye

Miskolc - A mai fiatalok korábban kezdik, később indulnak, kivétel nélkül alkohollal alapoznak, egy éjszaka több buliba is elmennek és hajnali négy és hat között érnek haza – ez derült ki az Országos Kriminalisztikai Intézet legfrissebb kutatásából, melyet az éjszakai szórakozóhelyeken végeztek. „Az utóbbi években jelentősen megváltozott az éjszaki élet és a fiatalok szórakozási kultúrája” – erre a következtetésre jutott az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatása, amelyet a West Balkán-tragédia után kezdtek el. 34 éjszakai szórakozóhelyre mentek el, 14 üzemeltetőt interjúvoltak meg, 662 középiskolás és egyetemista fiatallal töltettek ki kérdőívet. Az eredményekről Nagy László Tibor, az OKRI bűnözéskutatási és elemzési tudományos osztályának vezetője azt mondta: csak a budapesti VI. kerületben 750 vendéglátóegység üzemel, azonban nemcsak mennyiségi változások történtek az elmúlt években. A divatos helyek és a szokások is változtak: a bulik egyre később kezdődnek, a fiatalok alapozás után mennek a szórakozóhelyekre, általában este nyolc után és egy éjszaka több helyet is felkeresnek.

A kérdőíves felmérésben a megkérdezett 536 középiskolás csupán 12 százaléka mondta, hogy sosem jár éjszakai helyekre. 20 százalékuk szinte minden hét végén bulizik valahol. A legtöbben ilyenkor csak hajnali négy és hat óra között mennek haza. A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett kutatás fő célkitűzése a fővárosi szórakozóhelyek sajátos világának, a fiatalokat fenyegető veszélyeknek a feltárása volt. Az éjszakai szórakozóhelyeken elkövetett bűncselekményeknél ugyanis rendkívül nagy a látencia. 2011- ben országosan összesen 37 201 erőszakos és garázda jellegű bűncselekményt regisztráltak, és a statisztika szerint ebből mindössze 31-et – ebből 15 testi sértéses eset, 12 garázdaság – követtek el night clubban. A kriminálstatisztika tehát nem alkalmas bemutatni a helyzetet, ami arra vezethető vissza, hogy egyik szereplőnek sem érdeke, hogy eljárás induljon.

A szórakozó fiatalokra leselkedő veszélyhelyzeteknek öt fajtáját különítették el a kutatók. Szerintük a fiatalok bűncselekmények áldozatává válhatnak, bűncselekmény elkövetője is lehet belőlük „felfokozott érzelmi, gyakran tudatmódosult állapotukban”, aztán ott van a nagy tömeg, az alkohol és kábítószer egészségkárosító hatása, valamint a balesetveszély, főleg a hazaúton.A diszkóbalesetek főként vidéken jelentenek problémát, Budapesten a fokozott ellenőrzések hatására ez jelentősen visszaesett.

A szórakozni járó fiatalok csupán 4 százaléka válaszolta azt a kérdőíven, hogy sose iszik alkoholt, ha bulizni megy. 74 százalékuk mindig iszik ilyenkor, 22 százalékuk csak néha. A többség, 58 százalék alapozik is és a szórakozóhelyen is iszik, 29 százalék beéri az alapozással. A kutatók szerint terjed a rohamivás is, amikor egy-két óra alatt szinte az eszméletvesztésig issza magát valaki. Rizikófaktorként tartják számon az élménykeresést is. Erre példaként a portugál diák tragikus esetét hozták fel, aki idén májusban egy barátjával éjszaka, útban hazafelé beleugrott a Dunába az Erzsébet-hídról.A kutatás egyik tanulsága egyébként az volt, hogy a közterületek gyakran súlyosabb veszélyeket rejtenek, mint az ellenőrzött belső terek.

A felmérés során mindenesetre a fiatalok 20 százaléka mondta, hogy érte már erőszakos inzultus – ide tartozhatott a kötekedés, összeszólalkozás is – szórakozóhelyen. 46 százalékuk pedig szemtanúja volt legalább egyszer ilyen esetnek. A biztonsági őrökről szinte minden megkérdezettnek az volt a véleménye, hogy szükség van rájuk, de 27 százalék szerint indokolatlanul erőszakosak tudnak lenni, 45 százalék pedig a stílusukat kifogásolta. Az ellenérzések dacára a fiatalok 44 százaléka a biztonsági őrtől kérne segítséget elsősorban, ha bántalmaznák.

A fővárosi szórakozóhelyek biztonságát a megkérdezettek 52 százaléka megfelelőnek, 44 százaléka gyengének ítélte. Arra a kérdésre, hogy tapasztalata szerint a West Balkán-tragédia óta változott-e a szórakozóhelyek biztonsága, a többség, 55 százalék nemmel válaszolt. 43 százalék javulást érzékelt. A kutatók szerint nekik van igazuk, a szellőztetés például jobb lett, és hideg vízhez is könnyen hozzájutni, valamint biztonsági tervek is vannak mindenütt. A fiatalok biztonságos szórakozását biztosítják a váratlan és rendszeres hatósági ellenőrzések, ugyanakkor nagy a szülők és pedagógusok felelőssége is. Tinédzserkorban az erős „kortárshatást” a pozitív otthoni példa és a sportolás ellensúlyozhatja. A kutatásvezető kiemelte a civil szféra szerepét a megelőzésben. Példaként említette az úgynevezett „csendbohócok” megjelenését, akik a szórakozóhelyek környékén lakók nyugalmát igyekeznek segíteni.