Jövőkutatók, de ők komolyan mondják

Trendek A tudományos jövőbelátás egyre elterjedtebb, az élet minden területén használják Átlagember jóshoz, asztrológushoz fordul, ha – főként ilyenkor év elején – a jövőjét akarja tudni. Nemcsak ezoterikusan lehet persze közelíteni a témához: tudományosan is. Ez a trend- és jövőkutatás.

Vannak, akik mindenkinél előbb tudták, hogy kétszer annyi cukrot fogunk fogyasztani ma, mint száz évvel ezelőtt tettük, hogy érdemes lesz fogyókúrás italokat gyártani, mert őrülten sokat el lehet belőle adni. Mások azt sejtették, hogy az ásványvizet megéri palackozni, mert mindenki azt issza majd, vagy hogy divat lesz a kávézás, a gyorsétteremi hamburger. Akadnak persze, akik a jó döntéseiket a szerencsének köszönhetik, de egyre többen nem is akarnak ilyesmin agyalni, mert jól tudják, vannak olyanok, akik azzal foglalkoznak, hogy megpróbálják kitalálni a jövőt. A jövő alakulásának jó ideje létezik tudománya. „A modern értelemben vett jövőkutatás ötven évre tekint vissza – mondta Nováky Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságának elnöke, a Corvinus Egyetem jövőkutatási tanszékének vezetője. – Az 1960-as évek új jelenségei, például a népességszám rohamos növekedése, a meg nem újuló erőforrások kimerülésének jelei, a fokozódó környezetszennyezés, az oktatás világválsága, és sok egyéb változás iránya mind azt mutatták, hogy a gazdaság növekedése a korábbi keretek mellett nem fenntartható, a növekedés-fejlődés új útjait kell keresni. Ezért fordult világszerte akkor, mind nagyobb figyelem a jövő felé: hogyan tovább? Magyarországon 1968 óta folyik modern értelemben vett jövőkutatási tevékenység, 1976- an pedig megalakult a Magyar Tudományos Akadémia jövőkutató bizottsága is, amelynek tagjai a közgazdaság-, a jogi, a szociológiai, a műszaki, az agrár-, a biológiai, az orvosi és a politikatudományok területén jövőkutatási tevékenységet folytató szakemberek.” A trendkutatás profitorientált, az emberi folyamatokra koncentrál és a marketingmunkát segíti, a jövőkutatás hosszabb távon gondolkodik, és a technológiára, a makrógazdálkodásra fekteti a hangsúlyt. 

A trendkutatás tehát a jövőkutatás egyik alkalmazott területe. Jó példa sikerére a szingliség és a késői gyermekvállalás, amelyek jósolható hatása volt a luxusmárkák térhódítása, a babák és gyerekek számára készülő ruhák, eszközök, játékok és akár az édességek extrém gyorsaságú felfutása. A trendkutatás tehát a jelenben zajló események, folyamatok elemzése révén előrevetíti a jövő trendjeit, és segít felkészülni a változásokra, megtalálni a betölthető piaci réseket. Vagy akár piaci réseket létrehozni. Erre példa a fitness- ipar, ami éppen egy ilyen trendkutatási előrejelzésből jött létre és húzott maga után egy egész iparágat. Nem csoda hát, ha a multicégek többsége nem egyszerűen a piacot elemzi, amikor a jövőjét tervezgeti, hanem jóval előrébb néz. „Az a trend, hogy a trendkutatás egyre trendibb – mondta Törőcsik Mária, a pécsi Trend Inspiráció trendkutató cég vezetője, aki tíz éve foglalkozik a fogyasztói magatartás előrejelzésével. – Ez pedig nem is csoda, hiszen a gyorsan változó világban a trendek is gyorsabban váltják egymást, rövidebb idő van felkészülni, mint évtizedekkel ezelőtt.” A válság az emberek jövővel kapcsolatos gondolkodását is megváltoztatta – véli Nováky Erzsébet. – Érdekes módon azóta nem bizonytalanabbul és nagyobb félelemmel, hanem nagyobb rugalmassággal és előrelátóbban gondolkodik a többség a jövőjéről, mint korábban. „Ennek azért van különös jelentősége, mert kaotikus viszonyok között a kis változások is új irányba vihetik a rendszereket, másrészt, ha egy válságos helyzetben kell döntést hozni, nagyobb a döntés felelőssége is – mondta. – Sokan rájöttek, hogy csak úgy boldogulhatnak, ha maguk generálják a változásokat.

Persze a jövőt teljes bizonysággal senki nem jósolhatja meg, alakításában azonban bárki részt vehet. Aki ezt felismeri és tudatosan cselekszik, már sokat tett azért, hogy sikeresebb lehessen.” A trend- és jövőkutatók ennek érdekében a gazdasági folyamatok mellett figyelik a statisztikákat, matematikai elemzéseket végeznek, informatikával támogatott adatbányászatot folytatnak, és rengeteget olvasnak, mert a hírek ugyanolyan árulkodók, mint a számok. De mondjuk a divatra specializálódott trendvadászok az utcát járva figyelik az embereket, ott csapnak le az új jelenségekre, a gasztronómia területén járatos előrejelzők éttermekbe járnak. „Azért gondoltam, hogy ezt választom, mert a jövőkutatás olyan módszerekkel és szemlélettel rendelkezik, amit minden tudományterületen használni lehet – mondta Monda Eszter, aki az első lesz Magyarországon, aki doktorátust szerez jövőkutatásból. – Hazánkban sajnos még csak az állami intézmények és csak a nagyobb cégek veszik igénybe a tudásunkat, ezek is csak korlátozottan, de egy jobban működő gazdaságban erre nagy a kereslet. Nálunk inkább rövidtávú elemzéseket végzünk, pedig úgy a hasznosabb, ha hosszabb távra nézünk előre és arra állítunk fel különböző stratégiákat, forgatókönyveket.