Kanada bekeményít és plakátol

Miskolc - Miskolc több pontján megjelentek azok az óriásplakátok, amelyeken a kanadai kormány arról tájékoztat, hogy megváltozott az észak-amerikai ország menekültügyi rendszere. Kanada magyarországi nagykövetsége négyhetes tájékoztató kampányt indított Miskolcon, hogy bemutassa az ország új menekültügyi rendszerét.

A plakátokon ez áll: „A visszaélések elkerülése érdekében Kanada menekültügyi rendszere megváltozott. Évek helyett akár heteken belül elbírálják a menedékkérelmeket. Gyorsabban hazaküldik az alaptalan menedékkérelemmel érkezőket.” A plakátokon piros alapon kiugratták azt a részt, hogy „gyorsabban hazaküldik”.

Kanada a vízumkényszer 2008 májusi újbóli megszüntetése után vált ismét népszerű kivándorlási célponttá a hazai romák körében. Ebben a menekültek bőkezű ellátása és a liberális menekültügyi szabályozás mellett az előző 10–15 évben oda települt több ezer romának, a kapcsolatrendszernek is szerepe lehetett. Másrészt érthető, ha sokan, akiknek itthon esélyük se volt rá, szívesen töltenek pár évet egy olyan országban, ahol nem nézik le őket, tisztességes munkát végezhetnek, a gyerekeik megtanulhatnak egy-két világnyelvet, miközben még ismerősök között is lehetnek. Amenekültjogot szabályozó Genfi Konvenció szerint azonban ez kevés, a menekültstátuszhoz az kell, hogy az állam ne védje meg a polgárait a szisztematikus üldöztetés ellen, ezt pedig kevés roma tudja bizonyítani. A kanadai hatóságok azt tartanák tisztességesnek, ha az, aki tudja, hogy a menedékkérelme nem megalapozott, nem menekültként érkezne valamelyik repülőtérre, hanem Kanada bécsi követségén keresztül megpróbálna munkavállalói vagy bevándorlóvízumot szerezni.

Egyházaknál keresnek búvóhelyet

Egyházaknál keresnek búvóhelyet bevándorlásügyi civil aktivisták azok számára, akiknek a menedékkérelmét visszautasították a kanadai hatóságok – tudta meg a Toronto Star című kanadai napilap. A Dél-ontariói Szentély Közösség tagjai eddig 13 templomot és két mennonita közösséget kerestek meg, de eddig csak négy torontói templom egyezett bele, hogy menedékkérőket fogadjon be.

Miskolcon az Újgyőri főtéren már látni olyan plakátot, amelyet átragasztottak. A plakátok egész felületét kék színű üres lapokkal fedték le.

A kanadai kormány decemberben tette közzé az úgynevezett biztonságos országok listáját, amelyekből az ottawai kabinet szerint „normális esetben” nem érkezhetnének menekültek, hiszen általában betartják a jogállamiság szabályait és érvényesítik a jogi garanciákat. Az érintett országok állampolgárainak menedékkérelmét nagy valószínűséggel gyorsan visszautasítják. A listán szerepel Magyarország is.

Tavaly év végéig körülbelül háromszáz magyar tért haza a kanadai kormány által nyáron életre hívott önkéntes hazatérő és reintegrációs program segítségével. Kanada ingyenes hazautaztatással, tanácsadással és anyagi támogatással járul ehhez hozzá.

A miskolci polgármester Kanadát bírálta

Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), a borsodi megyeszékhely polgármestere szerint az, hogy ezt a kampányt csak Miskolcon tartják, „fenyegeti” a várost, az itt élőket – tette hozzá a polgármester, aki visszautasította és felháborítónak tartotta ezt az akciót. Azt mondta, Miskolc polgármestereként határozottan kijelenti, hogy „Kanada nem fogja a menekültjeit Miskolcra küldeni. Elég volt abból, hogy bármilyen csoport úgy gondolja, hogy Miskolccal, a miskolciakkal bármit meg lehet tenni, hogy bárkit csak úgy ide lehet

küldeni!” – tette hozzá.

Korábban átlagosan 20 hónap telt el, míg a menekült ügye a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács elé került. Ezt Ottawában túl hosszúnak tartották, a menekültek ellátására fordított összeget pedig pazarlóan magasnak. Az új szabályozás szerint legkésőbb 90 nappal az érkezésük után megszületik a döntés. A kormány indoklása szerint ez a jóhiszemű menekülteknek gyorsabb elbírálást jelent majd, annál is inkább, mert a menekültek „osztályozásakor” a leginkább rászorulókat eleve előre sorolják. Ha valaki minden jogorvoslati lehetőséget kihasznált, több mint 4 évig évig is kihúzhatta Kanadában.

A kanadai adófizetőknek nemcsak az elutasított menedékkérők tízezreinek a hazajuttatását, hanem annak a több mint 40 ezernek a felkutatási költségeit is állnia kell, akik eltűntek a hatóságok szeme elől.

Miért éppen Kanada?

UNIÓS TAGORSZÁGBAN az EU-hoz való csatlakozásunk óta magyar állampolgár menekültkérelemmel nem sok sikerre számíthat. Az Egyesült Államok menekültügyi rendszere Kanadáénál sokkal szigorúbb, az ellátás összehasonlíthatatlanul gyengébb, ráadásul sokáig vízumkényszer volt érvényben, így érthető, hogy sosem vált kedvelt célponttá.Hasonló a helyzet Ausztráliával és Új Zélanddal. Dél-Amerika sosem volt igazán vonzó a képzetlen munkaerő számára, ezzel pedig nagyjából elfogytak azok areálisan felmerülő országok, ahol a beilleszkedés kulturálisan még elviselhető sokkot jelenthet.

Decemberben a kanadai kormány közzétette az úgynevezett biztonságos országok listáját. Ezzel Ottawának az a célja, hogy a kérelmeket jóval rövidebb idő alatt, igazságosabban bírálják el. A „biztonságos országokból” érkező kérelmeket első fokon várhatón 30–45 napon belül elbírálják, és kevesebb lesz a fellebbezési lehetőség is.

Az új törvény kritikusai, köztük az Amnesty International veszélyesnek tartják a biztonságos országok listáját, mert akérelmek elbírálásakor épp a részletekre teszi érzéketlenné a menekültügyi döntnököket. Az új rendszer, elsősorban a származási ország megítélése alapján osztályoz majd, aminek a hátterében mindig politikai megfontolás áll.

- Ács György -

Kanadai menedékkérelmek, származási ország szerint

2009

Mexikó – 9,321

Magyarország – 2,423

Kolumbia 2,303

2010

Magyarország – 2,297

Kína – 1,660

Kolumbia – 1,381

(Mexikóval szemben vízumkényszert vezettek be)

2011 (első félév)

Magyarország – 1612

Kína – 908

Namíbia – 609

(FORRÁS: IRB)