Barkai László: "...az egyetemnek megfelelő vezetőre van szüksége"

Miskolc - Az egyetem soha nem működhet úgy, mint egy vállalat – mondja Barkai László.Hárman pályáztak a Miskolci Egyetem rektori posztjára. Közülük az egyik Barkai László, az Egészségtudományi Kar dékánja.

- Nehéz idők járnak a felsőoktatásra, azt gondolnánk, ilyenkor nem jó rektornak lenni. Ön mégis pályázott. Miért?

Barkai László: Kétségtelen, hogy nehéz időszakot élünk. De én azt gondolom, hogy ilyen nehéz időkben különösen fontos a rektor személye, hisz annak garanciát kell nyújtania az egyetem megfelelő képviseletére. Az egyetemi vezetés mindig más, mint a vállalatvezetés. A felsőoktatásban mindig a legfelsőbb tudományos akadémiai szinten kell képviselni az intézményt. Én azért is pályáztam, mert nekem a legmagasabb szintű akadémiai teljesítményem megvan. Akadémiai doktor vagyok, tehát ilyen szempontból a Miskolci Egyetem képviseletére megfelelőnek érzem magam. A másik szempont, hogy valaki megfelelő vezetői tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezzen. Én az egyetemen belül is már közel egy évtizede felső vezető vagyok, az egyetemen kívül nagy egészségügyi intézményben, nagy egységet vezetek a megyei kórházban. Ezenkívül pedig egy országos, tudományos társaságnak vagyok az elnöke. Úgy gondolom, hogy ezek kellő vezetési tapasztalatot jelentenek. Mindemellett az is fontos, hogy az egyetem vezetőjének jó kapcsolatrendszere legyen. Én széles kapcsolatrendszerrel rendelkezem országos és nemzetközi szinten, de helyben a regionális vezetéssel is jók a szakmai kapcsolataim. Tehát összességében azt mondhatom, akármilyen is ez az időszak, az egyetemnek megfelelő vezetőre van szüksége, hisz az valamilyen szinten segíthet a bajokon.

- Meg kell-e változnia a Miskolci Egyetemnek a jövőben?

Barkai László: A Miskolci Egyetem klasszikus univerzitásznak mondható. Ez komoly előny. Ha az ország térképét magunk elé terítjük, látjuk, hogy vannak a budapesti egyetemek, és látjuk, hogy vannak a vidéki nagyvárosok egyetemei. A fővárosi egyetemekkel nem tudunk versenyezni, viszont összehasonlítva magunkat a szegedi, pécsi, debreceni, tehát a nagyvárosok intézményeivel, akkor látjuk a hátrányunkat. Ez pedig az, hogy nem alakult ki Miskolcon a széles körű nemzetközi oktatási kapcsolatrendszer. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevés a külföldi hallgató, kevés az idegen nyelvű képzés. Van, de nem mérhető a többi egyetemi várossal. Ezt a hátrányt be kell hozni. A Miskolci Egyetemnek olyan unikális képzései vannak, melyek megteremtik az alapját, hogy európai vagy Európán kívüli hallgatók jöjjenek ide tanulni. Azt hiszem, az utóbbi 20 évben ebben megelőztek bennünket a többi nagy egyetemek.

- Mely országok diákjainak lehetne képzést kínálni Miskolcon?

Barkai László: A középkelet-európai országok diákjainak mindenképpen, de komoly lehetőség van a kormányzati szinten megfogalmazott, és meg is indult keleti nyitásban: Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Kína. Ezek a területek azért is jelentősek a mi szempontunkból, mert Ázsiában olyan szakemberek hiányoznak, amilyeneket a Miskolci Egyetemen képeznek: műszaki, természettudományos mérnökök, de a gazdaságtudományok és az egészségügyi tudomány területén is olyan képzéseink vannak, melyeket, ha angol nyelven jó színvonalon tudunk nyújtani, akkor az biztos, hogy vonzó lehet.

- Mi kell ahhoz, hogy idejöjjenek tanulni a külföldi diákok?

Barkai László: A legfontosabb, hogy a képzéseket el kell készíteni angol nyelven. Meg kell ismertetni a külföldi egyetemek vezetőivel, oktatás vezetőivel és politikai vezetőivel. Ugyanúgy, mint a kassai Safarik Egyetem nemzetközileg hirdeti képzéseit, nemzetközi felvételi bizottságai vannak, melyek a felvételiket lebonyolítják. Ez nagy pénzt jelent. Például a Debreceni Egyetem természettudományos karain tanuló külföldi diákok több bevételt hoznak, mint amennyi az intézmény állami finanszírozása.

- A hallgatói önkormányzat azt mondja, hogy a jövőben tulajdonképpen a gazdasági kancellár hozza majd az egyetemen a legfontosabb döntéseket, nem a rektor. Ön is így látja?

Barkai László: Ezt túlzó álláspontnak tartom. A kancellár kinevezésének ténye még nincs jogszabályban rögzítve, ez még csak elképzelés. A kancellár személye gazdasági funkció. Persze tudjuk, hogy ahol a pénz, ott a hatalom, de az egyetem soha nem működhet úgy, mint egy vállalat. A vállalatnál meg lehet azt tenni, hogy kizárólag gazdasági szempontok érvényesüljenek. Az egyetem életében viszont olyan követelményrendszerek vannak, melyeket nem lehet csak úgy átlépni. Az egyetem rektora mindig is a tudományos, oktatási, kutatási tevékenységnek az első számú képviselője. A partnerek is az egyetem rektorával fognak tárgyalni, nem pedig a gazdasági kancellárral.

- Sokan attól félnek, hogy a kancellár kinevezésével a politika belép az egyetemekre.

Barkai László: Igen, egyfelől ennek a lehetősége is felmerül. Viszont azt is látni kell, hogy az állam által fenntartott egyetemek között közpénzeket osztanak szét. Tehát érthető az a törekvés, hogy a fenntartónak legyen rálátása valamilyen szinten az intézmények pénzügyeire. Bizonyos gazdasági autonómia szükségeltetik az egyetemeknek, de hogy teljesen függetlenek legyenek mindentől, ilyen a világon nincs.

- Elképzelhetőnek tartja Magyarországon az önfenntartó egyetemet? A miniszterelnök többször is célzott rá, hogy ebbe az irányba kell haladni.

Barkai László: Magyarországon ennek nincs nagy realitása. Egyrészt azért, mert kicsi az ország, kicsi a felvevőpiac, és ezért meghatározó állami támogatásra van szükségük az intézményeknek. Az egyetemek nagy része jelentős saját bevétellel rendelkezik a külföldi hallgatóknak köszönhetően, de hogy csak ez tartsa el bármelyik egyetemet, azt nehéz elképzelni. Azonban, hogy ebbe az irányba haladunk, az helyes, a Miskolci Egyetemnek is el kell indulnia ezen az úton.

- A régiónkban élő fiatalok közül sokan a fővárosba mennek tanulni. Hogyan lehetne elérni, hogy ők is a Miskolci Egyetemet válasszák?

Barkai László: Lényeges, hogy az egyetem versenyképes, vonzó egyetem legyen. Ez majd úgy hat, hogy a fiatalok nem akarnak elmenni Debrecenbe, Budapestre vagy más városba tanulni. Ezentúl úgy gondolom, hogy az állami finanszírozott helyek elosztásában is más szempontokat kell figyelembe venni, mint eddig. Mondok egy példát. A budapesti ELTE jogi kara erre a tanévre kapott állami finanszírozott helyeket, a vidéki egyetemek viszont nem. Pedig a fővárosba akkor is fognak özönleni a hallgatók és nyilván a legjobb anyagi körülmények között élők, akik akkor is ki fogják fizetni a több 100 ezer forintos önköltséget, ha ott esély sincs az állami finanszírozásra. Én Budapestre semmiképpen nem adnék támogatott helyeket, viszont a hátrányos térségek egyetemeinek igen. Hiszen itt kell a fiatalokat erősíteni, hogy ne menjenek el.

- Munkáltatók panaszkodnak, hogy a friss diplomásoknak nem sok gyakorlati tudásuk van. Változtatna ezen?

Barkai László: Igen, de azt látni kell, hogy a képzési rendszer megváltoztatása nem csak az egyetem elhatározásán múlik. Az egyetemi képzéseket ugyanis a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság minősíti. Azzal egyetértek, hogy a gazdasági szereplőkkel le kell ülni, és meg kell nézni, hogy például egy-egy gyakorlati elemet hogyan lehet sikeresebbé tenni.

- Elindult a felsőoktatásban egy integrációs folyamat. Szó volt arról, hogy a Miskolci Egyetem integrálódik az egri és a gyöngyösi főiskolával. Mi ennek a jövője?

Barkai László: Lényeges kérdésnek tartom az integrációt. Az megkérdőjelezhetetlen, hogy az észak-magyarországi régióban a Miskolci Egyetem tölti be a vezető tudáscentrum szerepet. A két főiskolával az egyetemnek van bizonyos kapcsolata, de sokkal szorosabbra kellene ezt fűzni, hogy ne egymás ellen menjenek az intézmények. Véleményem szerint a főiskoláknak az alapképzésben kellene szerepet vállalniuk, viszont a mester és doktori képzés a Miskolci Egyetemnek kell hogy privilégiuma legyen. Hogyha ez az integráció szervezeti szinten jönne létre, egyszerűbb lenne a megoldás, erre azonban jelen pillanatban még nem látok 100 százalékos hajlandóságot. Főleg a főiskolák részéről. Ha létrejönne az integráció, akkor a forrásokért is nagyobb eséllyel indulhatnánk, az érdekérvényesítő ereje is nagyobb lenne az intézményeknek a kormányzat felé, sőt a nemzetközi nyitás is könnyebbé válna.

- Mit gondol, mennyire veszi majd figyelembe a szakminiszter a szenátus döntését a rektor személyével kapcsolatban? A törvény ugyanis változott. A szenátus nem hoz döntést, csak sorrendet állít föl.

Barkai László: Tulajdonképpen korábban is megvolt a miniszternek az a joga, hogy mást terjesszen föl, mint akit a szenátus jelölt. Szerintem a miniszternek nem célja, hogy mást válasszon, mint akit az egyetemi vezetők akarnak, mert nem jó, ha a két gondolkodás ellentétes.

- Hegyi Erika -

Kinevezés: július 1-től

Három pályázat érkezett a Miskolci Egyetem rektori posztjára: Barkai László egyetemi tanár, az Egészségügyi Kar dékánja, Illés Béla egyetemi tanár, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja, és Palotás Árpád egyetemi tanár, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettese közül kerülhet ki a következő egyetemi vezető. A Miskolci Egyetem szenátusa 2013. március 10-ig dönt a pályázók személyéről, a miniszteri döntés 2013 májusában várható. A Miskolci Egyetem új rektorának kinevezése július 1-jén lép életbe. A rektori pályázatot azért kellett kiírni, mert a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint 2013. június 30-án megszűnik a 65 évesnél idősebb egyetemi vezetők megbízása, Patkó Gyula jelenlegi rektor pedig már betöltötte 65. életévét.

Mindhárom jelöltnek felajánlottuk a megszólalás lehetőségét, az első rektorjelölti interjú itt olvasható.

Névjegy:

Prof. Dr. Barkai László

Született: 1958. július 8.

Családja: nős, 2 gyermek édesapja

Foglalkozása, megbízatásai:

Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának dékánja

B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház oktatási és tudományos igazgatóhelyettese, osztályvezető főorvos

Magyar Diabetes Társaság elnöke

Magyar Rektori Konferencia orvos-egészségtudományi bizottságának titkára

Magyar Tudományos Akadémia doktora

KERETES:

ténydoboz: