Illés Béla: "Szorosabb kapcsolat kell a gazdasággal!"

Miskolc - Illés Béla rektorjelölt átláthatóvá tenné az egyetem pénzügyi gazdálkodását. Hárman pályáztak a Miskolci Egyetem rektori posztjára. Közöttük Illés Béla, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja is.

- Nehéz idők járnak a felsőoktatásra, azt hinnénk, ilyenkor nem jó rektornak lenni. Ön mégis pályázott. Miért?

Illés Béla: Én még a Nehézipari Műszaki Egyetemen végeztem 1977-ben. Utána két évig dolgoztam a Diósgyőri Gépgyárban, majd visszajöttem az egyetemre, és azóta itt oktatok, kutatok azon a tanszéken, ahol a tudományos diákköri munkámat, a diplomatervemet, a doktori disszertációmat készítettem. Végigjártam az összes fokozatot, a tudományos segédmunkatárstól a professzori beosztásig. 12 éve vezetem az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszéket, négy éve vagyok a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Ez a kar több szempontból is meghatározó az egyetem életében: a támogatott hallgatói létszámot tekintve, a normatívát (amit az államtól kap) és a kutatásfejlesztési bevételt illetően is. Pályafutásom során komoly ipari kapcsolatokra tettem szert, és jelentős nemzetközi kapcsolataim alakultak ki. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar meghatározó kara a Miskolci Egyetemnek, és én ezt a kart négy éve eredményesen vezetem. Úgy érzem, hogy ebben a nehéz időszakban rektorként tapasztalataimat és meglévő kapcsolati rendszeremet jól fogom tudni hasznosítani.

- Meg kell-e változnia a Miskolci Egyetemnek a jövőben, és ha igen, miben?

Illés Béla: A folyamatos költségvetési elvonások ellenére is megfelelő szinten kell működtetni a felsőoktatási intézményeket. A Miskolci Egyetemen is ezeket az elvonásokat figyelembe véve kell az oktatás struktúráját átalakítani. Megfelelően átláthatóvá kell tenni az intézmény pénzügyi gazdálkodását. Helyesnek tartanám, ha a költségvetési források meghatározó részben a tanszékekhez kerülnének, a tanszékek pedig az egyetemtől belső szolgáltatásokat igényelve használnák fel azt. Határozottan állítom, hogy nemzetközi kapcsolatainkat az elkövetkezendő időszakban jobban fel kell értékelnünk, mivel a Brüsszelben kiírt különböző pályázatok elnyerésekor a nemzetközi kapcsolatok meghatározóak lesznek. Szeretném kiemelni, hogy a diplomák minősége különösen fontos lesz az egyetem működése szempontjából. A diploma akkor értékes, ha azt értékesnek tartják a gazdasági élet képviselői is. Ebből következik, hogy folyamatos kapcsolatot kell tartani a gazdaság résztvevőivel, és meg kell valósítani az egyetemi kutatás- fejlesztések, valamint az iparban, a gazdaságban kapott kutatási eredmények között az információcserét. Mindezek figyelembe vételével kell az oktatási struktúrát átalakítani. Hasznos lenne, ha az ipar és gazdaság szakemberei bizonyos mértékig részt vennének az oktatásban.

- Van-e olyasmi, amit teljesen másként csinálna rektorként, mint az egyetem eddigi rektorai?

Illés Béla: Mivel a működési feltételek jelentősen megváltoztak, ezért a pénzügyi gazdálkodás területén az állami támogatások egy részét hozzárendelném azokhoz a szervezeti egységekhez, melyekhez az köthető. Bár tudjuk, többször változott, hogy milyen módon kapnak finanszírozást az egyetemek. Az elmúlt időszakokban volt hallgatói normatíva, volt kutatói (tudományos) normatíva és volt a működtetésre kapott pénzügyi forrás. Ezeket hozzá kell rendelni a karokhoz, azon belül a tanszékekhez, a tanszékek pedig minden, az egyetemen belül igénybe vett szolgáltatásért is fizetnének, amely fedezné a nem oktatói alkalmazottak fizetését. Ez új dolog lenne abból a szempontból, hogy a tanszékvezetők is közvetlenül éreznék döntéseik súlyát. Pénzügyi lehetőségeiket figyelembe véve fogják majd eldönteni, hogy mekkora területet vesznek igénybe, és hány alkalmazottal fognak dolgozni. Ez függvénye annak, hogy mekkora állami támogatást kapnak, és milyen egyéb kutatás-fejlesztési vagy projektpénzt tudnak behozni.

- Mindez megvalósítható lenne a Miskolci Egyetemen?

Illés Béla: Véleményem szerint megvalósítható, és ugyanakkor szükséges. Már Magyarországon is vannak egyetemek, melyek hasonló elven működnek. Az átalakulás természetesen nem egyik napról a másikra történne.

- A miniszterelnök többször is említette, hogy az önfenntartó egyetemek felé haladunk. Ön ezt reálisnak tartja Magyarországon, Miskolcon?

Illés Béla: Az önfenntartó egyetem lehet önfenntartó, de szükségesek állami támogatások is. Emellett nyertes projektekből és kutatás-fejlesztésekből lehet az oktatás színvonalát fenntartani, emelni. Ebben a régióban, fi gyelembe véve a gazdaság helyzetét, nehezen képzelhető el az önmagát teljesen önállóan fenntartó egyetem. Ugyanakkor az elvet megvalósíthatónak tartom, feltéve, ha a képzésekbe a gazdaság résztvevői aktívan bekapcsolódnak. Erre vannak példák Szingapúrban, Helsinkiben. Ezekben a városokban az ipari vállalatok az egyetemeken jelentős kutatási bázist tartanak fenn. Ennek is köszönhető, hogy az egyetemek ott működőképesek.

- Ez nálunk is működne?

Illés Béla: A működéshez szükséges az, hogy a gazdasági élet képviselői fogékonyak legyenek, és legyen megfelelő pénzügyi forrásuk ilyen célokra. Ennek alapvető feltétele, hogy megfelelően kialakult gazdasági, kutatás-fejlesztési kapcsolatok legyenek az ipar és az egyetem között. A diplomához tartozó tudásanyag kialakításakor jobban figyelembe kell venni a gazdaság változó igényeit. Ez javítaná a már meglévő ipari kapcsolatokat, és ennek köszönhetően jobban bevonhatók az oktatás finanszírozásába.

- A hallgatók tiltakoznak a gazdasági kancellár kinevezése ellen, mert úgy látják, a hatalom tulajdonképpen az ő kezében lenne. Ön mit gondol erről?

Illés Béla: Ennek fennáll a veszélye. Most még nincs kancellár, de a különböző elvonások és forráscsökkentések kész tények elé állítják az egyetem, a karok és a tanszékek vezetőit. Ha a kancellár mellett megfelelő finanszírozást kapna az egyetem, akkor ez nem jelentene problémát. Ha a kancellár kinevezése azt jelenti, hogy a további elvonások megvalósításában segédkezzen, akkor az tovább korlátozná a rektor tevékenységét.

- Azt mondják, ezzel a politika is belépne az egyetemre.

Illés Béla: Nem tartom szerencsésnek, ha a politika belép a felsőoktatásba. Valamikor a rendszerváltás idején az volt az egyik alapjelszó, hogy az egyetem legyen független a politikától. Az egyetem függetlenségét elsődlegesnek tartom.

- Hogyan lehetne azt elérni, hogy a régiónkban élő fiatalok ne menjenek más egyetemekre, hanem maradjanak Miskolcon és tanuljanak a Miskolci Egyetemen?

Illés Béla: Úgy érzem, hogy a Miskolci Egyetem jelenleg is vonzó, a karokon folyó oktatás megfelelő színvonalú. Más kérdés, hogy maga a régió, a város mit tud nyújtani a fiatalok számára. Vannak, akik azért mennek el Budapestre, mert a főváros több lehetőséget tud nyújtani a diákoknak. Nemcsak az oktatás területén, hanem egyéb más területen is.

- A munkáltatók szóvá teszik, hogy a friss diplomásoknak kevés a gyakorlati tapasztalatuk. Ön hogyan változtatna ezen?

Illés Béla: A Gépészmérnöki és Informatikai Karon évtizedek óta vesznek részt a hallgatók kötelező szakmai gyakorlaton iparvállalatoknál. Ennek köszönhetően többen végzés után annál a cégnél helyezkednek el, ahol szakmai gyakorlatukat töltötték. Az elmúlt években jelentkezett a vállalatok részéről igényként, hogy még az oktatásban részt vevő hallgatókat gyakornokként alkalmazzák. Ennek a gyakornoki rendszernek az előnye, hogy jelentős mértékben hozzájárul a hallgatók szakmai ismereteinek elmélyítéséhez. Említettem, hogy szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a különböző tudományterületek és a gazdaság szereplői között. Ez azt jelenti, hogy a tananyagok fejlesztésénél, a tananyag összeállításakor ki lehet kérni a véleményüket. Ugyanakkor van bizonyos alaptudás, amelyet mindenképpen meg kell tanulniuk a hallgatóknak. Nagyon nehéz megmondani előre, hogy akik most tanulnak, milyen tudásra lesz szükségük az elkövetkező évtizedekben, hiszen ők még több mint 40 évig dolgozni fognak. Fontosnak tartom, hogy jelenjenek meg az egyetemen az iparból azok a szakemberek, akik meghatározó tevékenységgel, tudományos fokozattal is rendelkeznek, és őket valamilyen mértékben be lehet vonni az oktatásba.

- Mit gondol, elfogadja majd a szenátus rektorjelöltjét a szakminiszter?

Illés Béla: Bárki lesz a rektor a Miskolci Egyetemen, fontos, hogy mögötte hány támogató áll. A miniszter nevezi ki a rektort, de a rektornak itt az egyetemen kell dolgoznia, és nem mindegy, hogy milyen arányban bírja kollégái támogatását. Lehetséges azonban, hogy a miniszter más szempontokat figyelembe véve eltérően dönt majd, mint a szenátus.

- Hegyi Erika - 

Kinevezés: július 1-től

Három pályázat érkezett a Miskolci Egyetem rektori posztjára: Barkai László egyetemi tanár, az Egészségügyi Kar dékánja, Illés Béla egyetemi tanár, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja, és Palotás Árpád egyetemi tanár, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettese közül kerülhet ki a következő egyetemi vezető. A Miskolci Egyetem szenátusa 2013. március 10-ig dönt a pályázók személyéről, a miniszteri döntés 2013 májusában várható. A Miskolci Egyetem új rektorának kinevezése július 1-jén lép életbe. A rektori pályázatot azért kellett kiírni, mert a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint 2013. június 30-án megszűnik a 65 évesnél idősebb egyetemi vezetők megbízása, Patkó Gyula jelenlegi rektor pedig már betöltötte 65. életévét. Mindhárom jelöltnek felajánlottuk a megszólalás lehetőségét, a harmadik rektorjelölti interjú itt olvasható.

Névjegy

Prof. Dr. Illés Béla

 Született:1954. április 22.

Család: nős, 1 gyermek édesapja

Foglalkozása, megbízatásai:

Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék vezetője, Hatvany József Doktori Iskola tagja, Gépipari Tudományos Egyesület vezetőségi tagja 

Ukrán Tudományos Akadémia anyagmozgatási bizottságának rendes tagja

MTA Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottságának tagja, NORDLOG Logisztikai Klaszter elnöke