Ki ette ki a kalács belét?

Miskolc - „A székelység olyan, mintha a Marsról csöppent volna közénk előzmények nélkül.”Székelyföldi vendégség című könyvét mutatta be a napokban Miskolcon Szentesi Zöldi László, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese. Receptekről, hagyományról és útja során megélt történetekről mesél a szerző.

Milyen kapcsolat fűzi a Székelyföldhöz. Talán rokoni, vagy csak a kíváncsiság hajtotta oda?

Szentesi Zöldi László: Nagyjából 20 éve járom a Székelyföldet, azt hiszem, ’91-ben jártam ott először. És azt hiszem, hogy most már nem csak a turista szemével tudom szemlélni a tájat, az embereket. Nagyon sok barátom van, nagyon érdekel minden, ami a Székelyfölddel kapcsolatos. A gasztronómia viszont új érdeklődés számomra, tüzetesebben néhány éve foglalkozom vele. Persze régebben is szerettem jókat enni, inni, de most az újságíró érdeklődése, Erdély szeretete és a gasztronómia egyszerre találkozik ebben a könyvben.

Az olvasó, aki még nem járt Székelyföldön, milyen arcát ismerheti meg ennek a világnak?

Szentesi Zöldi László: Igyekeztem műfajilag vegyes, szép kiállítású albumot megjelentetni, melyben a képek ugyanolyan fontosak, mint a szöveg. Csudai Sándor, a Magyar Hírlap fotósa készítette az illusztrációkat, azaz ő fényképezte végig a Székelyföldet. Együtt jártuk be a falvakat, városokat. Ez önmagában is nagy élmény volt, de nagy élmény volt a szöveg összeállításakor régi krónikákat, régi recepteket, néprajzi, történeti leírásokat kutatni. Azt hiszem, hogy ez a munka soha nem érhet véget, mert nagyon sok ismeretlen adat van még a Székelyföld étkezésével kapcsolatban. A népi étkezése egyébként is rendkívül sokrétű. Én csak egy kis ízelítőt, egy kis betekintést tudtam adni ebbe a nagyon különleges világba.

Mi a varázsa Székelyföldnek, mit taníthatunk mi a székely emberektől?

Szentesi Zöldi László: A székelység olyan, mintha a Marsról csöppent volna közénk előzmények nélkül. Egyszóval különleges emberek. Minden igaz, amit a székelységgel kapcsolatban hiszünk és gondolunk. Tamási Áron furfangos, csavaros eszű székelyei ők. De ugyanakkor lépést tartanak a modern korral is, vállalkozó szellemű emberek, akiknél még a vendégszeretet az, amit feltétlenül ki kell emelni. A terülj, terülj, asztalkám, náluk nemcsak jelszó, hanem napi, eleven valóság.

Van-e valamilyen kedves története a Székelyföldről?

Szentesi Zöldi László: Számtalan ilyen van. Egyszer Korondon üldögéltünk az egyik ismerősnél a lócán, és átjött a szomszéd ember. Én a kürtős kalácsról akartam fölvenni adatokat. Azt tudni kell, hogy a Székelyföldön is van ellenségkép. A korondi embernek Varság, egy másik település az ellenségképe. A szomszéd megkérdezte tőlem, tudom-e, hogy miért lyukas a kürtős kalács közepe. Mondom, nem tudom. Azt mondja erre, a varsági bácsi sem tudta. Kezébe kapott egy kürtős kalácsot, belenézett,és azt mondta sértődötten: aki kiette a belét, most már az egye meg a karéját is.

Erdélyben járva mit tapasztalt, az itthoni politikai események hogyan gyűrűznek be oda?

Szentesi Zöldi László: Új fejleménynek számít az erdélyi magyarság megosztottsága. Kétségtelen, ebben magyarországi hatás is van egyfelől, de másfelől az elmúlt 20 évben nagyon sokan elégedetlenek az RMDSZ politikájával. Tehát az általános kiábrándultság és az útkeresés szülte a másik két mozgalmat. De a jelenlegi helyzet az, a legutóbbi választás is ezt igazolja, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ-szel rokonszenvezik. Semmiképpen nem tartom jónak, hogy több magyar mozgalom van, de ugyanakkor természetes is. Mint ahogy 2-3 ember nem gondol egyformát, így a 1,5 milliós romániai magyarság, melynek egyébként a fele szórványban él, és csak a másik fele él a Székelyföldön egy tömbben, teljesen természetes, hogy van közöttük baloldali, jobboldali, konzervatív, liberális és különféle felfogású ember. De amiben minden erdélyi magyar egyetért, az a magyarsághoz, a szülőföldhöz és az anyanyelvhez való ragaszkodás. Ez egészen különleges, mély, lelki viszony.

Az erdélyi magyarok nem érzik a belpolitikájukba való beavatkozásnak, hogy mostanában gyakrabban látogatnak hozzájuk magyar politikusok, kampánycélból is akár?

Szentesi Zöldi László: Én akivel beszéltem, mindenki mást mondott erről. Tehát nagyjából éppen olyan nehéz megszondázni az erdélyi magyar közvéleményt, mintha hozzánk jönne egy brit vagy amerikai újságíró választás előtt, és függően attól, hogy szocialista, fideszes, jobbikos vagy LMP-s szimpatizáns véleményét kérdezi, más és más eredményt kap. Az erdélyi magyar társadalom rendkívül polarizált, sokrétű társadalom. Kétségkívül konzervatívabb és hagyományőrzőbb, mint a magyarországi társadalom, ez viszont egyedülálló.

Hegyi Erika