Holtfáradt kismamák támaszai

Miskolc - Kisgyermekes családoknak segítene egy önkéntes csoport Miskolcon.

Miskolc. Több tucat kissapka az asztalon, az önkéntesek kötötték és horgolták a védőnők kérésére: ilyen pici, koraszülötteknek való sapkákat ugyanis sehol nem gyártanak. Kilenc asszony készítette a pici fejfedőket, különböző korúak, van köztük nyugdíjas és fiatal egyaránt. Egyben viszont nagyon is hasonlítanak, eldöntötték, segíteni akarnak. Ezért jelentkeztek a Miskolci Otthon Segítünk Alapítvány felhívására, és végzik épp a tanfolyamot, hogy a sikeres vizsga után munkába is állhassanak. Amiért nem jár majd pénz, legfeljebb sikerélmény.

– A mai, anyagias világban úgy éreztem, jót tenne a lelkemnek, ha önzetlenül segítenék – magyarázza az indokait Schmidt Zsuzsanna, egy 5 és egy 6 éves kisfiú édesanyja. Adamkó Melinda egy szolgáltató vállalatnál dolgozik, emellett vállalná az önkéntességet. Szabóné Lehotai Magdolna pedig így fogalmaz: azért vállaltam, mert „adni és kapni jó”.

Hiányérzete volt

– Az önkéntesnek jelentkezőknél alapfeltétel volt, gyereke vagy unokája legyen, hogy a saját tapasztalatait kamatoztathassa – mondja Oláhné Lajtos Julianna (aki egyébként főállásban a Miskolci Egyetemen tanít), s aki önkéntesként megszervezte az alapítványt. Az indíttatás nála is ugyanaz volt, a három gyerek kirepült, hiányérzete volt, érezte, tudna még mit csinálni. Egy honlapon talált rá az otthonsegítőkre (más városokban már működik), s rögtön tudta, ez az, ami érdekli. Ez a második tanfolyam, amit megszervezett.

S hogy miben segíthetnek az önkéntesek?

– Régen, a nagycsaládokban megoszlott a teher, de mára magukra maradtak az anyák – magyarázza, hogy mi is hívta életre az alapítványt. A szervezethez tartozó önkénteseket bármikor hívhatják a kimerült, vagy bármilyen problémával küzdő anyák, ők pedig segítenek.

A védőnőkön keresztül

A védőnőkön keresztül érhetők majd el, az első tanfolyam néhány végzettje már dolgozik is. mint például Horváth Györgyné, Zsuzsa és Kerekes Józsefné, mindketten nyugdíjasok. Zsuzsa meséli, egy koraszülött baba anyukájának segített hónapokon át. A baba körüli munkákban, hordta neki az anyatejet, vagy az is előfordult, hogy a mama annyit kért, amíg bemegy a könyvtárba, odakinn vigyázzon a kicsire.

A leendő önkéntesek is sorolják, mire vállalkoznak: például segítenek, ha az anya nem tudja egyszerre mindkét gyerekét játszótérre vinni, ha tanulni szeretne, de nem tud a kisbabától, ha főz vagy vasal, de nincs, aki addig vigyáz a gyerekre. Tartanak majd foglalkozásokat, mindenféle programokat szerveznek a családoknak, székhelyük is lesz hamarosan a Martin-kertvárosban.

Oláhné Lajtos Julika még megjegyzi, azt tapasztalta, hogy az önkéntesség azoknak is segít, akik elvesztették a munkájukat. Sokukat ez vezetett vissza a valós munka világába.

ÉM-HM