Nemzeti Összetartozás Napja - "Van egy pozitív üzenete"

Sárospatak - Három évvel ezelőtt határozott úgy az Országgyűlés, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja. Arról kérdeztük Tóth Tamás sárospataki történelemtanárt, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium igazgatóját, valóban szolgálja egy ilyen ünnep a nemzeti összetartozást.

– Úgy vélem, igen – mondja Tóth Tamás –, attól függetlenül, hogy van egy politikai vita, amely arról szól, június 4-én ünnepeljünk, vagy megemlékezést tartsunk. Megítélésem szerint ezen a napon a megemlékezésen kell, hogy legyen a hangsúly. A történelem olyan igazságtalansága történt 1920-ban ezen a napon, amely családokat, barátokat, ismerősöket sodort a határok két oldalára, elszakítva ezzel egymástól magyart és magyart. Ezt az igazságtalanságot meg nem történtté már nem lehet tenni, ez nem is feladatunk, helyrehozni sem, de arra mindenképpen jó egy ilyen nap, hogy tudatosuljon bennünk, azok is magyarok, akik a határok másik oldalain egy más nemzet állampolgárai ugyan, de magyarnak tartják és érzik magukat. Azt látom az iskolánkban is, hogy a diákok nagy részének fontos az a tudat, hogy a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken is élnek magyarok és egyre gyakoribb, hogy el is látogatnak a határokon túlra akár csak turistaként, de előfordul, hogy szervezett formában mennek a diákok és előadást tartanak a határainkon túl. Amiatt is fontosnak tartok egy ilyen napot, mert figyelve nemzeti ünnepeinket, majdnem mindegyik egy kicsit olyan, mintha koporsó mellé állítanánk a diákokat, még március 15-én is, mert mindegyik ünnepség azzal zárul, hogy megemlítjük, ez a szabadságharc is elbukott. Június 4-e is egy tragikus napra emlékeztet, de ennek a napnak van egy pozitív üzenete is, mégpedig az, hogy az azonos tudatú, érzelmű, kötődésű embereket nem lehet politikai döntésekkel egymástól elválasztani, ha ők lelkükben összetartanak.

ÉM-BG