2013.07.26. 14:52
Kikerült végre a "babakocsiból"
Miskolc - Zavarkó Tünde édesanyja az Észak-Magyarország cikkével a kezében kereste fel a Guruló Műhely vezetőjét.
Miskolc - Zavarkó Tünde édesanyja az Észak-Magyarország cikkével a kezében kereste fel a Guruló Műhely vezetőjét.A Somosi Jánost bemutató cikk megjelenésének másnapján az anya Már a Guruló Műhelyben volt, azt remélve, hogy annyi mozgássérült után az ő lánya közlekedési problémáján is segítenek. A most 32 éves Tünde nyitott gerinccel született. Az akkori diagnosztikai eszközök nem mutattak rendellenességet.
Ölben, babakocsiban
– A lányom születése után többet voltunk kórházban, mint itthon. Hajnal 5-től este 10-ig vele voltam, a GYEK portása azt hitte, ott dolgozom – idézi fel Zavarkó Istvánné, Vera. Elmeséli: az első iskolában azt javasolták, hogy a lánya legyen magántanuló. A Hunyadi Mátyás Iskola igazgatója azonban még az édesanyát is felvette, pedagógiai asszisztensként dolgozhatott ott, ahol Tündike tanult. És Tündike jól tanult, tovább is tanult a Fráter Gimnáziumban. Érettségi után több, elsősorban számítógépes tanfolyamot is elvégzett. A tanuláshoz nem kellett segítség, a közlekedéshez annál inkább.
Egy negyedik emeleti, szövetkezeti panellakásban laknak. Jó néhány lépcső vezet a lépcsőházig, s a lifttől is félemeletnyi lépcsősor. Ezeken Vera hozta-vitte ölben, amúgy pedig egy leginkább babakocsihoz hasonlító „járműben" tolta. A kocsit egy fényképen mutatják: ebben ült Tünde akkor is, amikor a gimnáziumi osztállyal Rómába utaztak. A fotón II. János Pál áldását adja a kocsiban ülő lányra.
Az isteni segítség földi képében jelentkezett, amikor Vera felkereste a Guruló Műhelyt.
– A rehabilitáción azt mondták, nem tudnak olyan kerekesszéket felírni, amelyik a liftben is elférne. Azt tanácsolták: ha látok alkalmasat, tudjam meg, hol szerezték be. Úgy rohangáltam a kerekesszékesek után az utcán! – panaszolja. Somosi János azonban egyből megmondta, milyen típusú kell nekünk. Épp csak nem szerepel az OEP-listán, így mi fizettük ki a teljes árát... A műhelyben egy nap alatt Tündikére szabták a lábtartót, billenésgátlóval tették biztonságossá.
Vera könnyek között említi fel a Guruló Műhely-beli találkozását Nagy Bendegúz Lóránddal, a miskolci kerekesszékes világutazóval.
– Szembesített azzal, hiába szeretjük Tündikét, ha nem jól szeretjük, a ha túlféltjük. Bendegúz azt mondta: ha kell, még az egérlyukba is bebújik, vagy „megmássza" a hegyet. Sírtam és nagyon figyeltem minden szavára. Ígértem, hogy igyekszünk megfogadni.
Nem könnyű
A váltás nem megy egyik napról a másikra: kiderül, a szülők nem merik Tündét a kerekesszékben lépcsőztetni, nehogy kiessen belőle. Somosi János azonban most is segít: megmutatja, hogyan kell tartani a járgányt, közben biztatja Tündét: ne féljen. A járdán már biztonságban érzi magát a leány, amit óvatos mosollyal jelez, s megkezdi napi egyórás edzését. Vera ösztönösen nyúlna utána, de aztán visszakapja a kezét. Tünde pedig – mint életében eddig soha – apját, anyját hátrahagyva: előremegy.
ÉM-SzK
Miskolc - Nincs egy hónapja, hogy lapunkban bemutattuk Somosi Jánost, a Miskolci Guruló Műhely vezetőjét. Ha nincs a cikk, a most 32 éves Zavarkó Tünde nem ismerné az érzést, milyen is önállóan közlekedni.