2014.02.10. 12:11
SZEM-fesztivál - Alázat, ami talán a legfontosabb
Miskolc - Színművészeti egyetemistákat kérdeztük a színészi létről, de szóba került a hatalom is.
Miskolc - Színművészeti egyetemistákat kérdeztük a színészi létről, de szóba került a hatalom is.A 2014-es miskolci SZEM-fesztivál partnere idén is a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem volt. De vendég volt többek között a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara is. Színész hallgatókkal beszélgettünk a SZEM hajrájában a miskolci teátrumban.
- Még az elején járunk azért az útnak, hiszen még két évig tanulunk az egyetemen - mondta a színészi létről Gábri Nikoletta, a Kaposvári Egyetem harmadéves színművész hallgatója, akinek osztályvezető tanára Kocsis Pál. - Most kezdődnek el az igazi megméretések, ugyanis előadásaink vannak például Budapesten. Engem egyébként most a SZEM-en a mozgásképzés fogott meg. Nagyon érdekel. Az egyetemen pedig a kreatív munkák, amelyek a gondolkodásunkat megalapozza.
- Jó, hogy van ilyen nemzetközi színházi fesztivál, mint a SZEM, hiszen megtudjuk magunkat mutatni - mindezt már Farkas Sándor mondta, aki ugyancsak a kaposvári Kocsis-osztály hallgatója. - Jó néha Kaposvárról kimozdulni, hiszen az egyetem egyrészt védelmet is nyújt, másrészt egy picit el is szigetel bennünket. Jó most Miskolcon mást és másokat is látni.
A fiatal színész növendék hozzátette azt is, hogy jó hogy tudnak nézni előadásokat, például a két miskolci Sirályt, ami "alap, hogy ki- és átbeszélik". Szerinte kutya kötelességük, hogy mindent szakmai szemmel nézzenek.
Erősnek lenni
Bach Kata, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatója. Forgács Péter, Hegedűs D. Géza és Marton László 2010-ben kezdett osztályában pallérozódik.
- Sajnos nem sok mindent láthattunk, hiszen eddig próbáltunk a mögöttünk álló másfél napban. De jó a hangulat! - jelentette ki a Hamlet előadás előtt. - Hogy egy picit fáradtnak látszunk? Azt hiszem, hogy ez normális.
Kérdeztük őt is, hogy nehéz-e színésznek lenni? Azt válaszolta, hogy csak az arra való készülésről tud beszélni.
- Nem tudom, hogy mennyire nehéz más szakmában. De nehéz... Nehéz szerintem most... - felelte. - Nagyon erősnek kell lenni. Tudnia kell az embernek, hogy nagyjából mi az amit szeretne csinálni, és akkor nincsen baj.
Az egyetemen tanultakból sok hasznosítható elemről is beszélt. Például a szerinte az egyik legfontosabbról, az alázatról.
- Alázatot tanultam a legtöbbet az egyetemen. Ez nagyon fontos része az egésznek - mondta határozottan. - Ezt sosem szabad elfelejteni! Ugyanakkora Hamlet kapcsán a szöveget ahogy mondjuk, ahogy elvárja tőlünk Zsótér Sándor tanár úr az nagyon hasznosítható dolog. Három év után az volt az első, amikor tényleg valaki elemezte nekünk a darabot és az fontos neki. Az ami le van írva. Aztán amikor Horváth Csabával csináltuk a Vérnászt (ezt is bemutatták a SZEM-en - a szerk.), ott például fontos, hogy ő koreografál is közben, vagyis mozgásközpontú a dolog. Nagyon hasznosítható mindez akkor is, ha prózai dolgokat csinálunk. Számomra ez a két kézzel fogható dolog volt eddig a legfontosabb az egyetemen.
Úgy igazságos
Bach Kata fontosnak tartja azt is, hogy sokak mellett nagy nevekkel, például a már említett Zsótér Sándorral együtt dolgozhat.
- Főleg azok miatt, akik ezt tényleg tanításként, hivatásból csinálják és nem a hatalmukat gyakorolják. Velük nagyon jó együtt lenni. Zsótér tanár úr is ilyen.
És, ha már Hamlet, amelyet a SZEM-en kétszer is láthattak az érdeklődők. Miben más az ő előadásuk? - vetettük fel.
- Váltjuk a szerepeket - magyarázta. - Ez azért volt fontos, mert az egyetemen ez az előadás vizsga volt és nem lehetséges az, hogy valaki megkapja Hamlet szerepét. Úgy igazságos, hogy a szerepek váltva vannak. Ennek ellenére persze van koncepció a váltásokban is. Ez sokszor nehézség lehet a nézőknek, de sokszor ad plusz értelmezéseket.
Nincsenek klasszikus színházi szituációk, hanem sokszor szövegközpontú az előadás.
A színművészeti egyetemig Kata számára nem vezetett kikövezett út. Vagy mégis? Mozgékony gyereknek írta le nekünk magát, akit le kellett kötni és nem sportolni ment, hanem mindenféle művészeti dolgot csinált: zongorázott, táncolt is.
- Drámatagozatos gimnáziumba mentem, aztán nem vettek fel elsőre - árulta el. - Zsótér tanár úr rúgott ki, de most már megbocsájtottam neki.
ÉM-JLI