Hejőcsabai cementgyár - Négy-ötmilliárdból indulhat a termelés

Miskolc - Akár már ebben az évben újraindulhat a termelés a hejőcsabai cementgyárban.Birtokba vette a gyárat és megkezdte a termelés újraindításának előkészítését a HCM 1890 Kft. – olvashatták korábbi cikkünkben. Ahhoz azonban, hogy a három évnyi állás után újra cementet gyárthassanak a gyárban, még nagyon sok feltételnek kell teljesülnie. Többek között személyi, tárgyi és anyagi feltételei vannak, valamint meg kell szerezni a működéshez szükséges engedélyeket. 4-5 milliárd forintra becsüli dr. Kálmán János, a társaság ügyvezetője a termelés beindításához szükséges tőkét.

Mint azt a kedden tartott sajtótájékoztatón elmondta, hosszú idő után vehették birtokba a gyárat, ami nagyon rossz állapotban van. Nem a 3 éves állás következménye ez, hanem az elmúlt 10-15 év elmaradt fejlesztéseinek és a karbantartás hiánya okoz gondokat – hangsúlyozta.

Hogyan lett a HCM tulajdona a múlt hét elejéig még Holcim-gyárként ismert üzem? Hosszú és szövevényes története van ennek, ami egészen 1994-re nyúlik vissza.

Kálmán János a keddi tájékoztatón igyekezett röviden összefoglalni az elmúlt 19 év krónikáját, és érthetővé tenni a bíróság által is nehezen kibogozható viszonyokat.

A tulajdonviszonyokról

– 1994 elején írta ki az akkori privatizációs vállalat a pályázatot a cementgyári vagyon értékesítésére. Ez két részből állt: az egyik az ingatlanokat és jelentősebb termelő berendezéseket érintette, amiket nem vittek be a részvénytársaság tulajdonába. Abba a részvénytársaságba, amely az engedélyekkel rendelkezett, foglalkoztatta a dolgozókat és üzemeltette a gyárat. A gyárat, ami állami tulajdon volt, és bérelték azt a magyar államtól. A pályázatra mind a Magyar Cement (ezt a nevet változtatták meg néhány nappal ezelőtt HCM-re – a Szerk.), mind a Holcim konszern vállalatai beadták ajánlatukat. A Hol­cimé alacsonyabb volt, így mi kaptuk meg a vételi lehetőséget. Egy mészkemencét kivéve a gyárat gyakorlatilag 100 százalékban megvásárolta és kifizette a Magyar Cement, az ingatlant átírták a nevünkre, azaz az eszközvagyon gyakorlatilag teljes egészében a mi tulajdonunk lett. Ezzel párhuzamosan többségi, 57 százalékos tulajdont szereztünk a részvénytársaságban. A Holcim azonban nem nyugodott bele, próbáltak minket rávenni, hogy adjuk át a részvényeinket és a gyárat. A pereskedés ezt követően, 1994 végén indult el, s már több mint 80 volt eddig – összegezte a kezdeteket Kálmán János.

A részvényperről

Hogyan került a Holcim birtokába gyár, ha a Magyar Cement nyerte a pályázatot és kifizették a vételárat?

– A vételár kifizetéséhez 1,5 milliárd forint hitelt vettünk fel egy banktól, ahol óvadéki letétbe helyeztük a részvényeinket. A Holcim azonban 1,8 milliárd forintot ajánlott a pénzintézetnek a követelésért, amit a bank elfogadott, így átengedte nekik a hitelkövetelést és átadta az óvadékban elhelyezett részvényeinket további gondos megőrzésre. A Holcim azon nyomban felmondta a hitelszerződésünket, s mivel mi nem tudtuk kifizetni a pénzt, magukénak kiáltották ki a gyárat, a részvényeinket pedig külföldre menekítették – mondta Kálmán János.

Hozzátette: a bíróság ítélete 2004-ben kimondta, hogy jogszabálysértő módon tulajdonították el a részvényeket. És azt is kimondta a bíróság, hogy az eredeti állapot visszaállítása a törvényes módja a per lezárásának. De az ügyvédek összejátszása miatt nem volt helyreállítható az eredeti állapot.

– Gyakorlatilag azóta folyik a kártérítési per, jogerős ítélet mondja ki, hogy részvények eltulajdonításával okozott kárt ki kell fizetniük, csak az a kérdéses, hogy mennyit és hogy a részvényszerzési tranzakcióban résztvevők közül kiknek. Mivel 1995 októberében történt a tranzakció, az akkori értéket igyekszik megállapítani a bíróság, és erre jönnek majd a kamatok. Mértékadó közgazdászok számítása szerint 20 milliárd forintra rúg az összeg – jelezte.

Az eszközperről

– 2004-ben az a jogerős ítélet született, hogy nem kell visszaállítani az eredeti részvénytulajdont, ami azonban nem jelent változást a gyár tulajdonlását illetően, vagyis az eszközvagyon és az ingatlantulajdon a Magyar Cementé. 2010 áprilisában jogerős ítélet is született arról, hogy a Holcim azon keresete, amely a tulajdonviszonyok megváltoztatására irányul, nem jogos. Az ítéletet azonban nem hajtotta végre a svájci tulajdonú társaság, fél évvel tovább üzemeltették a cementgyárat – sorolta.

Mint mondta, az eltelt 19 évben nem fizettek bérleti vagy használati díjat, pedig a Magyar Cement tulajdonát használták.

– Én 9 évig éltem Zürichben, kezdetben a társaság székháza előtt egy lakókocsiban. Megfogadtam, hogy addig nem jövök haza, amíg nem kerül birtokunkba a hejőcsabai cementgyár. A 2010-es döntést követően 3 évig vártam, hogy a magyar bíróság birtokba helyezzen minket. Mivel ez nem történt meg, tavaly novemberben engedtem a kollégáim unszolásának, és felvettem a kapcsolatot azzal az ügyvédi irodával, amelyik a bíróság döntése után felajánlotta ehhez a segítségét. Így jutottunk el április 8-ig, amikor is birtokba vettük a gyárat – zárta a történetet.

A gondok azonban még nem értek véget, mert mint Kálmán János fogalmazott, újabb problémahegyekkel találták magukat szembe. Elhatározták azonban, hogy Európa legszebb cementgyárává varázsolják a hejőcsabait.

Mennyi idő kell ehhez? A társaság szerint az engedélyek beszerzésének bizonytalanságától eltekintve 6-9 hónap. Mint elhangzott 4-5 milliárd forint kell ahhoz, hogy egy soron újraindulhasson a termelés. Ezt az összeget részben önerőből, részben hitelből és pályázati forrásból szeretnék összerakni.

– Látom, hogy a Holcim abban reménykedik, nem tudjuk összeszedni a pénzt, és nem tudjuk elindítani a termelést. Természetesen nem fájna a fejünk, ha a már említett 20 milliárd forintos kártérítés mellett kifizetnék azt a mintegy 60 milliárd forintot, ami a gyár használata miatt jár nekünk. Ennek megállapításához azt az összeget vettük alapul, amit a magyar államnak fizettek bérleti díjként annak idején.

Kérdésünkre, lesz-e elég szakember, Kálmán János elmondta: van egy 300 fős listája a korábban itt dolgozó szakemberekről. Van, akit személyesen keresnek meg, hogy dolgozzon nekik, de már az elmúlt napokban is többen jelentkeztek maguktól, hogy szeretnének dolgozni.

ÉM-UM