2014.04.04. 10:39
Nézőpont: Ügyes
<em>Lásd még: Őze Lajos művész úr intelmét a Megáll az idő című halhatatlan Gothár Péter-műben: "Nem ugrál!"</em> Bujdos Attila írása.
Lásd még: Őze Lajos művész úr intelmét a Megáll az idő című halhatatlan Gothár Péter-műben: "Nem ugrál!" Bujdos Attila írása.Igencsak hátul végeztek a 15 éves magyar diákok a nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatban (PISA). A felmérésben részt vett 44 ország közül a 33. hely a miénk, a térségünkből csak Bulgária teljesített még ennél is rosszabbul. Ezúttal a kreatív problémamegoldó készséget értékelték: miként reagálnak a való életben a váratlan helyzetekre az iskolások. Sajtóbeszámolók ezt a kifejezést ragozzák a magyar „eredményekkel" kapcsolatban: sokk.
Nyilván, de a kérdés persze mindig az: mihez képest.
A magyar oktatás hatékonyságát például aligha dicséri: joggal fogalmazódik meg a kétely, hogy volt-e értelme belevágni az ágazat átalakításába. Az, ami napjainkban esélyteremtés címén történik, mit és hogyan szolgál valójában: ebben a formában és most megadja-e az esélyt, hogy valaha jobb legyen, vagy tovább húz le az örvény?
Megjegyzem egyébként: amikor ezt írom, az oktatási tárca még sehogyan sem kommentálta az említett tényeket, pedig hát csak illene valamit mondaniuk, hogy akkor rendben van-e így.
Az sem mellékes, mire kéne nekünk a kreativitás, már úgy értem: tényleg kellene-e, ha közben a lehetőleg feltétel nélküli elfogadás a mindenkori lecke. És nemcsak arról beszélek, ami politikai oldalaktól lényegében teljesen függetlenül éppen most van – a mi korosztályunkat nagyjából azzal igazította el az apáink generációja az Életbe vezető rögös út elején, hogy legfeljebb kérdezni szabad, állítani semmiképp. Abból nem lehet baj. (Lásd még: Őze Lajos művész úr intelmét a Megáll az idő című halhatatlan Gothár Péter-műben: „Nem ugrál!".) Csakhogy épülhet-e életképes társadalom ilyen kételyektől mentes világban, ahol nyilván mindenre van válasz, tehát nincs probléma, úgyhogy nincs mit megoldani sem?
Vagy ha mégis, volt és lesz, aki megmondja, mi legyen.
És persze, mit értünk kreativitáson ott, ahol mindig is akad, aki megtalálta a kiskapukat – rá mondjuk, hogy ügyes, míg az ilyen praktikus tudással nem rendelkezőkre, az egyenes utat elhagyni nem kívánókra, hogy élhetetlenek. Marad még az, hogy a váratlan akadályok előtt megtorpanó ember teli torokból, tiszta erőből próbáljon úrrá lenni a helyzeten, de komolytalan és szomorú lenne azt hinnünk, hogy igazán erre lenne szükségünk.
