Nézőpont: Dzsungel ez a javából

A mai világot nemcsak megélni, hanem túlélni is kell, főleg ebben a korban, és ez segítség nélkül nem megy. Kiss László jegyzete.Ha most lányos apa lennék, már komolyan tartanék a gólyatábortól. Hiszen mostanság több hír is felröppent, hogy lányokat erőszakolnak meg, és mindenféle eszméletlenre ivások fordulnak elő némi meztelenkedéssel egybekötve.

Hogy miért éppen most lett ennek ilyen évadja? Állítólag Micimackó ezt úgy foglalta össze: nem volt baj, amíg nem lett baj. Tehát mennek a dolgok a maguk útján, aztán egyszer csak beüt a ménkű. Ilyen egyszerű lenne? Nem valószínű. Ez egy folyamat, amelynek a végpontjai kezdenek most feltűnni. Aki járt az éjszakában vagy elmerült az egyetemista bulik világában, jól tudja, hogy a fiatalok kemény piálása nem újdonság. Nehogy azt mondja már nekem valaki, hogy ez az új kor az internetnek, az általános erkölcstelenségnek vagy nem tudom, minek a terméke, amikor jó 30–40 évvel ezelőtt is ugyanez ment, csak sokkal rosszabb italokkal, alacsonyabb színvonalon: vegyigyümi, vaságy, zsíroskenyér. Eszméletlenül részegre inni magunkat: ezt egyetlen elsőéves se úszta meg, volt, aki aztán ezt ismételgette a továbbiakban is, embere válogatta hanyadéves koráig.

Ami óriási különbség, az, hogy értelmiségi körökben – mert nevezzük annak nyugodtan a kezdő egyetemistákat – nem dívott az erőszak semmilyen fajtája. Nem kriminalizálódtak. Ha bele is szívtak egy füves cigibe, nem azért tették, mert valakit le akartak utána gyűrni, csak a saját passzióért. Nem jutott eszébe senkinek hátsó szándékkal elkábítani egy másikat, és soha nem lépett túl egy szalonképes mértéket egy rendezvény: levetkőztetni akár viccesen nőket, ez legfeljebb a párszemélyes magán házibulik része lehetett, nagy ritkán.

Mi történt? Nevezhetjük ezt az értékek általános fellazulásának, az élet minden területére behatoló bizonytalanság és félelem hatásának, a lehetőségek és a nyíló világ rossz oldalának. Én azért látok mást is. A szülők és tanárok teljes tempóvesztését. Mi is elég naivak voltunk úgy a gimnáziumi éveinkben szex, drog, pia tekintetében, de messze nem volt annyi veszély és lehetőség. Most viszont van, de a naivitás mára sem változott túl sokat. Az internet, a nyitott világ csak annyit hozott, hogy minden gyerek abszolút korán képben lehet, mi mindent is lehet csinálni, és mit csinálnak sokfelé. De a következmények, a veszélyek ismerete – na ez elmarad. Felkészíteni arra a gyerekeket, hogy ha majd mennek az éjszakába – mert menni fognak –, hogyan vigyázzanak egymásra, mik az alapszabályok, amiket jól a fejükbe kell vésni, ha épek akarnak maradni. Dzsungel ez a javából, ahol nem jó zsákmányállatnak lenni.

A világ meg száguld előre: olcsó designer drogok, gina, abnormitások természetessé válása. Nyilván számít, hogy miként szerveznek egy gólyatábort, hogy maga a műsor, a program nem lehet olyan, amely azt üzeni, itt mindent lehet és ez a természetes, de a baj a gólyák fejében van. Pontosabban abban az agytekervényben, ahol az ilyen helyzetekben való tudnivalóknak kellene lennie, nincs túl sok minden. A mai világot nemcsak megélni, hanem túlélni is kell, főleg ebben a korban, és ez segítség nélkül nem megy.

- Kiss László -