Erőmű lesz, vagy hulladék?

Berente, Tiszapalkonya - Nem kis hercehurca után egy ukrán befektetői csoport jutott hozzá a felszámolás alatt álló AES Borsod Energetikai Kft. vagyonához – egyebek mellett – a berentei és a tiszapalkonyai erőművekhez – írtuk többször is lapunkban.

Korábbi hírek szerint az ukránok a két erőmű részleges újraindításával számolnak, amelyet donyecki vagy magyar szénnel táplálnának. Ez persze lehetetlen komoly ráköltés nélkül, hiszen az enyészetté vált alkatrészek pótlása akár százmilliós nagyságrendet is ölthet. Ráadásul az energiatermelő turbinák is esztendők óta mozdulatlanul állnak. Az elképzelések mégis azok, hogy nyertes cég az első ütemben 2-2 kazánt helyezne üzembe az erőművekben, melyek tartalékként működhetnének a magyar villamos­energia-rendszerben, reményeik szerint stabil bevételt hozva. Mint megtudtuk, napelemes kapacitásbővítés is szóba jött.

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi hazai energiapolitika nem nagyon támogatja az újraindítás tervét, ráadásul gazdaságosság kérdése is felvetődött. Ha nem sikerül ezeken a gondokon felülemelkedni, akkor akár szétszedve, akár berendezésenként is értékesíthetik az erőműveket. Ha ez sem megy, akkor ócskavasként adhatóak el a komplexumok.

Mindezek figyelembevételével mégis egyfajta tény, hogy négy évvel a felszámolás megkezdése után végül is lezárult a berentei és a tiszapalkonyai erőmű ügye. Ehhez – mint lapunkban már olvashatták – a Debreceni Ítélőtábla jogerős végzésére is szükség volt, ennek értelmében lett az ukrán FMG-BUD konzorciumé a két erőmű.

A fő kérdés persze továbbra is inkább az, hogy mi lesz a komplexumok sorsa: újraindítják vagy szétszerelik azokat?

ÉM-SZB

A bíróság sem bontott

Mint ismeretes, a vesztes, az arab háttérrel rendelkező Duna Electric Hungary Kft. hiába kínált állítólag kétszer annyit, mint a nyertes, alaki-formai okok miatt a felszámoló kizárta az eljárásból. A pályázatot a felszámoló azért nem vette figyelembe, mert a pályázati borítékot lepecsételték, így az alaki okok miatt nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak. A vesztes cég szerint a pecsételésre a felszámoló egyik munkatársa szólította fel őket, de ezt a bírósági eljárás során nem tudta bizonyítani.

A Debreceni Ítélőtábla azt is elutasította, hogy a bíróság nyissa fel a pályázatot, így továbbra sem tudni, hogy az arabok – az ukránok 604 milliójával szemben – tényleg 1,2 milliárd forintot kínáltak-e az erőművekért.