Ybl-díj Miskolcon, miskolci Ybl-díjasok

Miskolc - A Kós Házban nyílt kiállítás szervezőit is meglepte a város bőséges „érintettsége”.Juhász-Nagy Balázs, fiatal miskolci építésztől, a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány szervezésében, B.-A.-Z. Megyei Építész Kamara közreműködésével és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött „Ybl Miklós-díj Miskolcon, miskolci Ybl-díjasok” és az „Ybl Miklós munkássága a korabeli sajtó tükrében” című kiállítás egyik szervezőjétől tudjuk: válogatás közben szembesültek a ténnyel, hogy a korábban eltervezett kört szűkíteniük kell.

– Az eredeti elgondolásunk az volt, hogy minden olyan Ybl-díjasról bemutatunk egy-egy tablót, akik valamilyen miskolci épületre kapták az Ybl-díjat, vagy akik ha nem is miskolci születésűek, de miskolci kötődésűek. Sajnos, látnunk kellett, hogy ez túl széles kör, közel 50 építész. – mondja Juhász-Nagy Balázs. – Azokról az Ybl-díjasokról, akik városunkba is terveztek, de egyéb szálon nem kötődnek Miskolchoz, egy későbbi kiállítás keretében emlékezünk meg.

– Azt magam sem gondoltam volna, hogy több mint 20 miskolci épület után adományoztak Ybl-díjat – vallja be az építész – Az ismertebbek mellett, mint Dézsi János a Megyei Könyvtár, a Horváth István régi Centrum és a Sportcsarnok, vagy Hofer Miklós az Avasi kilátó tervezője, e díjban részesültek olyan ipari épületeink megformálói is, mint a hűtőház (Csaba László), vagy a fonoda (dr. Böhönyey János).

S hogy melyik korszak volt a kiállítás tükrében a városépítészet egységessége szempontjából a legmeghatározóbb?

– Annak ellenére, hogy a miskolciak nem értékelik, a ’60-as, ’70-es modern építészeti világa (sokan tévesen nevezik szocreálnak), amikor olyan épületek születtek, minta Sportcsarnok, a Centrum, az egyetemi könyvtár (Tolnay Lajostól) vagy a Juno szálló (Plesz Antaltól). Ezek máig meghatározó épületei a modern Miskolc arculatának. Olyan belső térszervezéssel, tömegképzéssel, amelyek az adott korban, bátran mondhatjuk, világszínvonalúak voltak és máig megállják a helyüket. A maguk korában olyan értékes épületek

voltak, amelyeket kötelességünk megőrizni az utókor számára.

ÉM-SzK

A díjról

Az Ybl Miklós-díjat Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapították, építészeti tevékenységért kapható legrangosabb szakmai kitüntetésként. 1992-ig főleg egy-egy épületért, attól kezdve (a Pro Architectura díj óta) csak életmű elismeréséért adható.