Jó ötlet volt börtönbe zárni a hackereket? - Interjú: Dornfeld László joghallgatóval, OTDK-győztessel

Miskolc - Kiberbűnözés. Iszlám Állam elleni harc – miskolci jogászhallgató tudományos sikere.Két dolgozatával is országos versenyt nyert a tudományos diákköri konferencián Dornfeld László, a Miskolci Egyetem végzős jogászhallgatója. A kibertérben elkövetett bűncselekmények utáni nyomozással, valamint az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdéseivel foglalkozott.

Meglehetősen széles lehet az érdeklődési köre. Elsőre az Anonymous csoport látszik összekapcsolni a két témáját: a hackerek háborút hirdettek és folytatnak az Iszlám Állam ellen a kibertétben.

Dornfeld László: Továbbá az Iszlám Állam is a kiberteret használja a saját propagandája, a gyűlöletpropaganda terjesztésére. És a kiberterrorizmus is létező jelenség. Államok is próbálnak fellépni egymás ellen a kibertérben. Tehát vannak még más kapcsolódási pontok. De persze, igaz: a két téma távolabb áll egymástól. Azért ezeket választottam, mert aktuálisak, és mert érdekeltek. A magyarországi tudományos diákköri mozgalom teljesen egyedülálló. Teret ad a fiataloknak, hogy kipróbálhassák magukat, mint most én a jogi problémamegoldó gondolkodás és a jogi érvelés területén.

A kibertér az életünk természetes része. A kiberbűnözés is?

Dornfeld László: Az új technikai vívmányok, főleg az internet elterjedése hívta életre a kiberbűnözést. Egyébként magának a technikának a mélyreható ismerete nem feltétele, hogy valaki egy ilyen bűncselekmény elkövetőjévé váljon, például zaklasson valakit. A legfontosabb motívum a névtelenség ígérete: az internet az anonimitást kínálja.

A névtelenség nem tévhit?

Dornfeld László: Az elkövető általában azonosítható, de létezik internetes névtelenség. A TOR (The Onion Router) az internet láthatatlan része, olyan módon képes titkosítani az adatátvitelt, hogy nem tudják megtalálni az ebben érintett számítógépeket.

Lehet-e viszonylagos a jogrendszer? Például, tekinthetjük-e az Anonymous csoport Iszlám Állam ellenes harcát igazságos küzdelemnek?

Dornfeld László: Erkölcsileg igazuk van, hiszen az Iszlám Állam kisebbségeket akar fizikailag is megsemmisíteni, a náci Németországhoz hasonlóan ideológiai alapokon. De a jognak ezt nem kell feltétlenül figyelembe vennie, mert az Anonymous, szervereket támadva ugyanúgy bűncselekményeket követ el. Ez önbíráskodás.

De a világ egy része harcol az Iszlám Állam ellen, ebben például a magyar álam is részt vállal. Nem kellene különbséget tenni azok között, akik jó szándékból használják a kiberteret, és azok között, akik nem?

Dornfeld László: A jog nem tesz ilyen alapon különbséget. Bár az szerintem elhibázott lépés volt, hogy amikor a nyolcvanas években a hackerek még csak a képességeiket tesztelve törtek fel különféle szervereket, az Egyesült Államokban börtönbe küldték őket. Innen indult a kiberbűnözés is. A hackerek kiképezték a büntetésüket töltő rabokat, akik továbbadták a tudást. Ez mindenképpen kontraproduktív is volt.

Az Anonymous és az Iszlám Állam küzdelmében mi a jogilag helyes magatartás?

Dornfeld László: Szerintem mind a kettő ellen fel kell lépni. Akkor is, ha egymás ellen küzdenek. A legális küzdelem az állam nevében történik: háború csak két állam között képzelhető el. A legtöbb államnak egyébként megvan a saját, kiberhadviselést folytató szervezete, saját aktivista egysége, ami például a népszerű nemzetközi híroldalak kommentszekcióiban tevékenykedik.

Az ön témája egyébként nem a virtuális háború volt. Pontosan mi foglalkoztatta a kiberbűnözésben?

Dornfeld László: Nyomozási szempontból közelítettem meg. A fő kérdés, hogyan lehet ezeket a bűncselekményeket felderítenie a nyomozóhatóságnak, a büntetőeljárás során. Milyen eszközök állnak a rendelkezésükre.

Hatékonyan felderíthető bűncselekményekről beszélünk?

Dornfeld László: A magyar eljárásjog nagyon sokat fejlődött az elektronikus bűncselekmények felderítése kapcsán. Továbbá vannak olyan új lehetőségek is, amiket például a német gyakorlatból átvett online házkutatás. Ez bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés. A rendőrség úgy tudja a távolból átvizsgálni az érintett gépet, hogy a felhasználó erről mit sem tud. Bekapcsolhatják például a webkamerát, és látják a gép környezetét is.

Ez elterjedt eszköze a nyomozásnak?

Dornfeld László: Az ügyész, aki a téma miskolci szakértője, és akivel erről beszéltem, nem tudott róla, hogy valaha is használta volna a miskolci nyomozóhatóság.

Milyen fajta bűncselekménynél lehet ez egyébként indokolt?

Dornfeld László: Az elektronikus nyomozás eszköztárát fel lehet használni olyan bűncselekmények esetében is, amelyeket nem az elektronikus térben követtek el. Például emberrablásnak is sikerülhet így a nyomára jutni.

Mire jutott a kérdéskört tanulmányozva?

Dornfeld László: Elsősorban az államok közötti együttműködést kell minél jobban elmélyíteni. Látható, hogy ez globális probléma. És mivel bizonyos országok nem szabályozzák az internet kérdéskörét, könnyen előfordulhat, hogy európai elkövető európai rendszert támad, egy ilyen harmadik világbeli útvonal beiktatásával. Ezért indokolt és szükséges ezeknek az országoknak a bevonása. Ez ma jelentős rés a pajzson. Legalább ilyen fontos, az önszabályozó rendszer kialakítása. A nemzeti jogalkotás a legtöbb államban, nem is nagyon értve a web működését, gyakran olyan szabályozást vezetnek be, amely csak a becsületes felhasználók helyzetét nehezíti. Háromszintű rendszerben lenne elképzelhető a szabályozás. Legfelül az államhatalom. A másik két szint pedig a szolgáltatóké, illetve a felhasználóké. Az államé a törvényalkotás joga, de a másik két szint is részese lehetne, kisebb súlyú ügyekben, a saját eszközeivel a helyzet kezelésében. Például eltávolíthatnak jogsértő tartalmat, letilthatnak hozzáférést és így tovább. Vagyis nem az államhatalom kényszerítené ki minden esetben a jogkövetést.

- Bujdos Attila -

Névjegy:

Dornfeld László mondja, magáról:

- Ötödéves joghallgató vagyok, a Miskolci Egyetemen. Bár a családunkban nincs olyan, aki ezzel foglalkozik, de engem fiatal korom óta érdekelt a jogi pálya. Elsősorban azért, mert itt jól kell tudni érvelni. És én szeretek érvelni, vitatkozni. Szeretnék a tudományos életbe bekapcsolódni. Beadtam a jelentkezésem PHD-hallgatónak, szeretnék az egyetemen maradni. Hogy a témáim közül melyiket kutatom tovább, abban még nem vagyok biztos.

Dornfeld László díjnyertes témái, a 2015-ös OTDK-n:

Büntető-eljárásjog I.

Dornfeld László: A kibertérben elkövetett bűncselekmények nyomozásának kérdései (konzulens: dr. Róth Erika egyetemi docens)

Nemzetközi jogi II.

Dornfeld László: Az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni küzdelem aktuális kérdései (konzulens: dr. Kirs Eszter egyetemi docens)

Szómagyarázat:

kibertér (angol: cyberspace): számítógép-rendszerek és -hálózatok által alkotott metaforikus tér, amelyben elektronikus adatok tárolódnak és online adatforgalom, valamint kommunikáció zajlik

kiberbűnözés: számítógépek és számítógépes rendszerek segítségével, vagy számítógépek és hálózatok kárára elkövetett bűncselekmények gyűjtőfogalma