Az ősmúltból jövőt építenek Rudabányán

Rudabánya - Kordos László professzor és Szobota Lajos polgármester jelképes kapavágásával vette kezdetét a Rudapithecus látványtár a Majomszigeten című projekt Rudabányán. Az ünnepi eseményen részt vett Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke, Riz Gábor és Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, valamint Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés alelnöke.

Az egykori vasércbánya oldalában található a szakmai körökben világhírű őslénytelep, amely megőrzésére, bemutatására nagyszabású projektet indítottak Rudapithecus látványtár a Majomszigeten címmel. Az előkészítő munkálatok keretében már elbontották a régi épület maradványait, a leletek védelme érdekében a talajt geotextíliával fedték be, majd kőzúzalékkal borították le. A beruházásban résztvevők és a sajtó előtt ünnepélyes kapavágással indult a projekt, majd sajtótájékoztatóval folytatódott a művelődési házban.

Szobota Lajos, mint házigazda köszöntötte a vendégeket. Megköszönte a projektben résztvevők támogatását és egyben további segítségüket kérte. Emlékeztetett, hogy Rudabánya a nevének megfelelően bányászváros volt, s a bányának köszönhetik az őslénytelepet is. A látványtár megvalósításával nem csak egy turisztikai attrakció születik, hanem reményei szerint munkahelyek is. „Ebből nem csak városunk, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén megye és országunk is elismerést fog kapni.”

A sajtótájékoztatón, balról: Riz Gábor, Kordos László, Szobota Lajos, Demeter Zoltán, Török Dezső | Fotó: baz.hu

Riz Gábor elmondta, hogy Ózdról, egy ipartörténeti konferenciáról jött, s jól tudja, hogy a rudabányaiak szívébe is begyökeresedett a múltjuk, amit tovább kell adni gyermekeiknek, unokáiknak. „Rudabánya fókuszba került ezzel, a világon egyedülálló lelettel”- méltatta az elmúlt évtizedek kutatási eredményeit. Részévé vált az itt élők életének, amiből előnyt kell kovácsolni, be kell kapcsolni a turisztikai vérkeringésbe a várost és térségét. Az őslénytelep, az ipari múlt mellett a környező táj adottságait is ki kell használni, például a rekreációs turizmus révén.

Nagy érdeklődés kísérte a projektindítót | Fotó: baz.hu

Kordos László professzor, a rudabányai kutatások vezetője elmondta, hogy a saját kategóriájában ez a lelőhely a leggazdagabb Eurázsiában, hasonlóak csak Kelet-Afrikában vannak. Képekkel illusztrált előadás keretében az 1965-től napjainkig bemutatta a kutatást, amelyet Kretzoi Miklós professzor kezdett. Ő ismerte fel, hogy önálló fajról van szó, amelyet Rudapithecus hungaricusnak nevezett el. Visszavonulását követően a munkában kezdetektől résztvevő Kordos László vette át a kutatások vezetését. Tudósként fontosnak tartja a lelőhely megőrzését a jövő számára, ezért a projektnek kettős feladata van, az őrzés és a bemutatás. Örül, hogy Rudabánya magáénak érzi a kincseket.

Számos érdekes összefüggésről számolt be az építész | Fotó: baz.hu

Wachter Balázs, mint a projekt előkészítője a térségi turisztikai viszonyrendszerben helyezte el a látványtárt, amely összekötőkapocs lehet Miskolc, Eger, Szilvásvárad, Aggtelek és Edelény közt. Megemlítette, hogy a svájci alapból egy kisebb projekt is indult a városban.

Vasáros Zsolt DLA építész kiemelte, hogy összhangot kellett teremteni a természeti, ipari és történeti örökség közt. A cége a kultúrtájra specializálódott, Magyarországon kívül számos országban dolgoznak. Véleménye szerint a Rudapithecus projektből lehet a térségben a legkönnyebben nagy attrakciót csinálni. A beruházás keretében egy fogadóépület, egy védőépület (bemutatóhely) és a tanösvény egyes elemei valósulnak meg. A 10 millió éves történetet nem lehet egyetlen építészeti stílushoz sem társítani, ezért az ipari világ visszahozatalaként betonból készülnek az épületek, vasoxidos színezete utal majd az egykori vasércbányára.

Török Dezső (balról a második) sok sikert kívánt | Fotó: baz.hu

A sajtótájékoztatót követő fogadáson Török Dezső mondott pohárköszöntőt. Gratulált a látványtár ötletéhez. Kitért rá, hogy milyen elképesztően nagy idő a 10 millió év, hiszen 10 év gyorsan elröppen, 100 már a kitűnő genetikával rendelkezők esetében is egy emberöltő, 1000 éve Szent István az állam megszilárdításán dolgozott, 10 ezer éve őseink valahol messze keleten éltek, 10 millió éve pedig a Pannon-tenger borította a Kárpát-medencét, csak a magasabb helyek voltak szárazon, mint itt, Rudabányán egy félsziget, ahol többek közt az ősmajmok éltek. A helyiek jól pályáztak. A megvalósításhoz pedig sok sikert kívánt.

- Csontos László, sajtóreferens, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat -