Családi felfedező játék, honfoglalás kori leletekkel - Interjú: Pusztai Tamással

Miskolc - Nem akarnak versenyezni a százmilliós költségvetésű kiállításokkal, mégis legyőzött mindenkit az Elit Alakulat.

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 19. alkalommal hirdette meg pályázatát az év múzeuma cím elnyerésére, mely az intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang. Az Év Kiállítása 2014-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum Elit Alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című tárlata lett. Ennek kapcsán beszélgettünk Pusztai Tamással, a Herman Ottó Múzeum vezetőjével, aki egyben a kiállítás kurátora is.

Számítottak rá, hogy az Elit Alakulat lehet az év kiállítása?

Pusztai Tamás: Sok jó kiállítást készítettek az elmúlt év során az országban, 16 nevezés volt a mostani díjra, ebből a végére hatot válogatott ki a zsűri. A budapestiek közül mindegyik kivétel nélkül olyan múzeum, melyek a szellemiségüket tekintve irányadónak tekinthetők. A vidékiek közül a szegedi múzeum az egyiptomi kiállításával, a kecskeméti pedig egy első világháborús kiállítással pályázott. Ebben a mezőnyben egyáltalán nem volt biztos, hogy a miskolci lesz az év kiállítása, persze szerettük volna nagyon.

Hogyan értékeli a sikert?

Pusztai Tamás: Mintha megnyerte volna a DVTK a Nemzeti Bajnokságot. A karosi honfoglaló temetők leletanyaga máig a leggazdagabb honfoglalás kori leletanyag. Nem az egyik leggazdagabb, hanem a leggazdagabb. Előkerülésük, 1986 óta a vezéri szablyák, a napkorong jelképével díszített készenléti íjtegezek, a 29-es sír tarsolylemeze, vagy a 47-es sír női viseleti tárgyai bejárták az egész világot. A honfoglaló magyarok szép munkát végeztek, gyönyörűek a tárgyaik.

Ez nagy lehetőség volt a miskolci múzeum számára.

Pusztai Tamás: Gyakorlatilag egy kis Nemzeti Múzeumként működünk. Fel kell mérjük, mi az a gyűjteményi anyag – ne csak a régészetire gondoljunk –, ami a város, a régió vagy éppen az ország számára fontos lehet, és ezeket a 100 éves gyűjteményi anyagokat megfelelő módon be is kell mutassuk. A honfoglalók nyilván köztük vannak. A sors úgy hozta, hogy ha valaki ma a magyar honfoglalás régészeti leleteit akarja tanulmányozni, akkor ezt legjobban Miskolcon teheti meg. Ugyan a többihez képest kevesebb forrásból készítettük a kiállítást, de ott volt mögötte az ásató, Révész László régész kollégám majd’ 30 évi munkája. Ez azt jelenti, hogy 30 év kutató tevékenysége, konferenciái, tudományos vitái során volt idő, hogy kiforrjon egy történet, amit már egy kiállításon is elmondhatunk: a régészeti leletanyag elemzése alapján valószínűsíteni lehet, hogy az általunk bemutatott temetők egy válogatott közösség temetői. A Karoson eltemetettek lehettek a fejedelmi kíséret tagjai. Ez azt is jelentheti, hogy a korai fejedelmi központ a honfoglalást követően a 10. század közepéig a Felső-Tisza-vidéken lehetett. Ez a kiállítás vezérgondolata, amit el akartunk mondani. Innen jött az Elit Alakulat cím is.

A közönség részéről milyen a fogadtatása, sikere az Elit Alakulatnak?

Pusztai Tamás: Részint a vendégkönyv bejegyzései, részben a látogatókkal való beszélgetések alapján elmondható, hogy többnyire megdöbbennek. Azért még nem ilyen kiállításokhoz van szokva a magyarországi látogató. Két rétege van, az egyik szól a szép tárgyakról, a honfoglalás vezérleleteiről. Ez azonnal befogadható, mindenki által. A második réteg a látogatótól kicsit több munkát vár el: egy régészeti kutatólaboratóriumot rendeztünk be, ahol a látogató maga eredhet azoknak a kérdéseknek a nyomába, melyek a kiállítás kapcsán fölmerültek. És meg is keresi rá a választ: hogy néztek ki az őseink, hogyan lehet egy íjat feltárni és rekonstruálni, mekkora részét ismerték a korabeli világnak az őseink, hogyan viszonyultak a halálhoz, hogyan kell egy honfoglalás kori sírt feltárni, és még sorolhatnánk a kérdéseket.

Mitől lehet sikeres egy kiállítás, mivel lehet ma megszólítani az embereket?

Pusztai Tamás: Ugyan a régi idők leleteit mutatja be, de igazából minden kiállítás a mostani világunkról szól. 21. századi technológiát már sok múzeum alkalmaz, kérdés, hogy a kapcsolódó gondolatok a kapcsolódó filozófia is van-e olyan szinten, mint a megvásárolt digitális technika. Sokan összetévesztik az interaktivitást a számítógépes eszközök alkalmazásával. Holott az is interaktivitás, ha mi éppen beszélgetünk egymással. Alapvetően egy családi felfedező játékot képzeltünk el, e szerint készült a forgatókönyv. A szép tárgyakat akár 20 perc alatt is végig lehet nézni, ez a kötelező penzum. De ez egy csapda. A kiállítás készítése során volt egy fő szempont, ez pedig az, hogy nemcsak a régésznek, hanem a látogatónak is van joga gondolkodnia a múltról. Ezért alakítottuk ki a régészeti kutatólaboratóriumot. És ebben mindenki bennragad néhány órára. Kideríteni a részleteket, anélkül, hogy a tárlatvezető beleszólna a nyomozásba.

Mennyire lehet vidékről „versenyezni” a fővárosi múzeumok nagy kiállításaival?

Pusztai Tamás: Ha olyan nagy kiállításokra gondolunk, mint a Rembrandt, vagy a Goya volt, a marketing-, a sajtómegjelenések száma miatt nagyon sokan azt hiszik, csak ezek a kiállítások jelentik a múzeumot. Az ilyen százmilliós költségvetésű szőnyegbombázásokkal nyilván nem tudunk versenyezni. De nem is kell. A mi feladatunk ennél összetettebb: van egy több mint 100 éves gyűjteményünk, régészet, néprajz, képzőművészet, ásványtár, történeti gyűjtemény. Ezeket a gyűjteményeket meg kell őrizni a világ számára, kutatni és a titkokat közreadni, illetve olyan kiállításokat, a kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai projekteket készíteni, hogy elsősorban a városban és megyében élő emberek hasznára, örömére váljék. Ha számukra jó dolgokat csinálunk, úgyis jönnek majd a turisták is.

Milyen lehetőségei vannak a vidéki múzeumoknak, milyen tervek vannak Miskolcon?

Pusztai Tamás: Nagyon jó gyűjteményekkel rendelkező vidéki múzeumaink vannak. Egyre jobb kiállításokkal. Nehogy azt gondoljuk, hogy az Elit Alakulat után megállt az élet! Újrarendeztük a Herman Ottó Múzeum képtárát, dolgozunk a Kárpát-medence Viseletei kiállítás előkészítésén, a jövő héten Lengyelországba viszünk egy régészeti kiállítást, ami aztán szeptembertől Miskolcon lesz. A Pannon-tenger Múzeumot pedig beneveztük az év európai kiállítása versenybe. Ha az Elit Alakulatot a Nemzeti Bajnoksággal hasonlítottuk össze, akkor a Pannon most a Barcelonával és a Bayern Münchennel játszik együtt, Miskolcról. Nincsenek illúzióink. Látjuk a lehetőségeink korlátait. De versenyben vagyunk a látogatóért a televíziókkal, az internettel és még nagyon sok más intézménnyel is.

ÉM

Szádvári kincsek a föld alól

Szádvár -  Ásatási nyílt napot tartott szombaton a Herman Ottó Múzeum Szádváron.