Mitől ájul a magyar, no és mitől nem ájulna?

Miskolc - Jóllehet eleget szajkózzák a szakemberek, milyen módon előzhetők meg a rosszullétek, mégis mintegy 20–30 százalékkal több feladatot ad a mentőknek megyénkben a kánikula, tudtuk meg Papp Zsolt megyei vezető mentőtiszttől.

A városban járva, s körülnézve jegyezte meg: „Fel nem tudom fogni, hogy ebben a nagy melegben miért éppen délben indul el sok ember vásárolni!”

Mitől ájul a magyar? – kérdeztük.

– Az ájulás funkcionális rosszullét, amelyet kiválthat a napon állás, a fülledt meleg, a folyadékbevitel hiánya. A magyar emberekre egyébként jellemző, hogy keveset isznak, pedig a három liter hűtött folyadékot meg kellene innia egy felnőttnek – jelentette ki, hozzátéve, persze nem alkoholos italról van szó, pláne nem jó indítás a kánikulában a tömény.

Strandokról, fürdőhelyekről nemigen vonultak ki ájulásos rosszulléthez, annál több szív- és érrendszeri betegségben, agyi keringési zavarban, vérnyomás-ingadozással küszködő, stroke-on átesett időshöz.

– Ők és csecsemők a leginkább veszélyeztetettek a kánikulában – jelentette ki Papp Zsolt.

S hogy mitől nem ájul a magyar? Igyunk eleget, 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk napon, viseljünk laza, nedvszívó öltözetet, s a fejünket – például kapható sortöltözék a hűthető sapka (Papp Zsolt is ilyet kapott a barátjától, abban szokott futni) – védjük a tűző naptól!

ÉM-SzK