„A növekedési pálya lesz majd magasabb is”

Miskolc - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg az 53. Közgazdász-vándorgyűlést.

Annak is a záró plenáris ülésének előadásainak sorát szombaton a Miskolci Egyetem Díszaulájában. A miniszter előadásában három témakört járt körül: egy általános helyzetértékelés után arról beszélt, min dolgoznak most, és végül milyen növekedést elősegítő vagy szolgáló intézkedéseket terveznek.

Csökkenni tudott

– Reményeink szerint a növekedési pálya lesz majd a mostaninál magasabb is – fogalmazott. – Az elmúlt években az államadósság kedvezőtlen tendenciáját sikerült megállítani és megfordítani. 2011 óta a magyar gazdaság egy olyan egyensúlyi pályára kezd állni, ami az államadósság jelentős csökkenésével jár. A fordulópontot azért teszem 2011-re, mert nemcsak a magyar adósságszint kezdett el jelentősen csökkenni, hanem azért is, mert az EU adósságállományához képest egy metszéspontot értünk el. Ez a metszéspont azt jelenti, hogy most már átlag alatti adósságszinttel rendelkezünk, 76,9 százalék volt ez tavaly év végén.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy adósságszintünk a 2013-as szinthez képest csökkenni tudott. A növekedésnek a mozgató rugói – amelyek az elmúlt években a magyar gazdaság lehetőségeit alakították – közül hármat emelt ki: a foglalkoztatottság bővülése, beruházások alakulása és a külső finanszírozási pozíciónak a változása.

– Az elmúlt években nyertük vissza azt a pozíciónkat, hogy most már legalább a visegrádi és a közép-európai országok középmezőnyéhez tartozunk stabilan, sőt a tavalyi évben ezen túl tudtunk lépni és komolyabb növekedést tudtunk elérni – jelentette ki előadásában.

A beruházás mögötti tendenciák: a 2000-es évek elején és a 2000-es évek első évtizedében a magyar gazdaság csak úgy tudott 2-3 százalékos növekedési tartományba kerülni, hogy amögött volt egy nagyon komoly eladósodás – állította.

Az állam és a lakosság is

– Nemcsak az állam adósodott el, hanem a lakosság és a vállalkozói szektor is, és volt mögötte egy privatizációs lépéssorozat is – mondta Varga Mihály. – A beruházások relatíve alacsony szintjében az uniós források nem kellő felhasználása is szerepet játszott. 2007 és 2013 között 11 és 16 százalék között volt az a forrásfelhasználás, ami a gazdaságfejlesztés céljait szolgálhatta. A kitűzött cél az, hogy a most megnyílt ciklusban ez 60 százalékos arányt érjen el, tehát a gazdaságfejlesztés kapjon prioritást.

Elhangzott: az államadósság magas devizaaránya az elmúlt években jelentősen csökkent. Cél, hogy ez az arány 10 százalék alá csökkenjen, amitől még messze vagyunk. Szeretnék elérni azt is, hogy a lakosság megtakarítása az állampapírokban 20 százalék fölé kerüljön – hangsúlyozta.

Szó volt a feketegazdaság elleni és a foglalkoztatást elősegítő lépésekről és a magyar növekedés kilátásairól is.

ÉM-JLI

53. mint legnagyobb

Az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája szeptember 3-án kezdődött a Miskolci Egyetemen. A háromnapos 53. Közgazdász-vándorgyűlésen két plenáris és 13 szekcióülésén több mint 140 előadót hallgathatott meg az összesen több mint 700 fős, hazai és határainkon túli magyar közgazdászokból álló közönség.