Jobb, mint bármi

Hét százalék szerint “bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszer”. Bujdos Attila írása.

Az emberek több mint fele kiábrándult a demokráciából. A Tárki kutatásából kiderül: a lakosság 49 százaléka ért egyet a kijelentéssel, hogy “a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”. A megkérdezettek 32 százaléka szerint “a hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendszer olyan, mint bármelyik másik”. Egy kisebbség – 7 százalék - szerint pedig “bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszer”.

Ez mindenekelőtt a válaszadókról szól: ilyennek látják a pillanatnyi helyzetet, már amikor a személyes életüknek keretet adó társadalmi, politikai rendszerről gondolkodnak. Az embert a meggyőződése, a tapasztalatai mellett vezethetik az érzései is, ez nyilván soha nem egyszerű és egyértelmű helyzet, létezik, amikor a legtökéletesebbre is csak legyint. Ugyan már. Ha sokak számára veszíti is el az értékét, az még mindig nem cáfolja, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb.

A kiábrándulás ugyanúgy lehet a rendszer kritikája, mint a rendszer működésének a kritikája. Az utóbbit valószínűsíti, hogy kevesen tartanák elfogadható választásnak a diktatúrát. Az viszont lényegében a rendszerváltoztatás első pillanataitól kérdés, mi lenne valóban meggyőző erejű érv az új társadalom értékei, a szabadság, a demokrácia, a piacgazdaság mellett. Alig maradt idő a választásban, a politikai váltógazdaságban, az önrendelkezésben megmutatkozó lehetőségek felismerésére, és elfogadására, egyre hangosabban fogalmazódott meg a csalódás a „nem ilyen lovat akartunk” típusú mondatokban. Felkészült volt-e a régi rendszer demokratikus hagyományt nélkülöző társadalma a szabadság megélésére? – ez is megérne egy misét, persze sokkal lényegesebb, hogy mit adott hozzá a tudásunkhoz, a demokrácia-képünkhöz az elmúlt negyedszázad. Miért jó ebben élni? Miért jobb, mint bármi más? Született-e valamilyen, a többség számára minden időben elfogadható megegyezés a szavak mögötti világról? A demokrácia: eszme - szükséges, hasznos és jó. Vagy: állapot – mindig azt kell értenünk rajta, ami éppen van.

Aligha szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy pont most a Fidesz szavazótáborában a legmagasabb a demokráciapártiak aránya, az ellenzék szavazói koránt sem rendelkeznek erről ugyanilyen meggyőződéssel. Helyes-e, és elég-e, ha a demokrácia inkább csak a hatalmon lévők demokráciája?

- Bujdos Attila -