2015.11.04. 15:01
A Naplóm miatt került bajba Ónodvári Miklós
Miskolc - „Nagymamám azt mesélte, sírva, térden állva könyörgött a rendőrnek, hogy ne vigyék el az egyetlen fiát.”
Miskolc - „Nagymamám azt mesélte, sírva, térden állva könyörgött a rendőrnek, hogy ne vigyék el az egyetlen fiát.”Naplóm címmel jelent meg 1956 októberében írás az Észak-Magyarországban a forradalom napjaiban. A beszámolókat Ónodvári Miklós újságíró, később lapunk főszerkesztő-helyettese írta. Közel lakott az eseményekhez, ráadásul akkoriban az Észak szerkesztősége is a Városház tér környékén volt, valójában a történések egyik központjában. A naplószerű írások naponta jelentek meg az Észak hasábjain, de később, a forradalom leverése után a hatalom ezt már nem nézte jó szemmel.
Nem volt téma
Ónodvári Miklós történetéről lánya, Paládiné Ónodvári Tünde mesélt az Észak-Magyarországnak.
„Én még meg sem születtem, édesanyám – veszélyeztetett terhesként – éppen velem volt kórházban, s mivel kijárási tilalom volt, így nem is nagyon tudta tartani a kapcsolatot édesapámmal. Annyit tudok, hogy a forradalom leverése után édesapámat is elvitték a rendőrök. Nagymamám azt mesélte, sírva, térden állva könyörgött a rendőrnek, hogy ne vigyék el az egyetlen fiát, de hiába. Nagy volt a riadalom, a család nem tudta, hogy mi lesz vele. Azt sem, hogy miért vitték el. Néhány napra börtönbe zárták édesapámat, vallatták, majd kiengedték. Hogy pontosan mi volt az ok és mi történt az alatt a néhány nap alatt, nem tudjuk, a család később nem beszélt erről. Amit tudunk azokról a napokról, azt is a nagyszüleim mesélték el nekem” – mondta Paládiné Ónodvári Tünde.
Ónodvári Miklós lapunkban megjelent írásai több ’56-os borsodi eseményről szóló beszámolóban is megtalálhatók mint forrás. Az egyik ilyen írás pont őrá hivatkozva említi meg: „A forradalom napjaiban nem véletlenül panaszkodtak a miskolci újságírók is a korábbi megfélemlítettségre, a cenzúra kényszerére, illetve arra, hogy állandóan fejük felett lebegett a felelősségre vonás veszélye, ha országos dolgokba avatkoznak”.
ÉM-NSZR