Teljesen belakták a Kazinczy-kertet

Sátoraljaújhely-Széphalom - Több mint 5 hektáron kínál látnivalót az ország egyetlen nyelvmúzeuma.

Nagyot álmodott a kilencvenes évek elején Pásztor Emil egri főiskolai tanár, tudós nyelvész – akinek a nyolcvanas évek közepén jelen sorok írója is diákja volt Egerben –, amikor felvetette a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén egy nyelvi múzeum ötletét, amely hol is állhatna méltóbb helyen, mint Kazinczy Ferenc nyughelyén, Széphalomban. Az ötletet később felkarolták, meg is épült a Magyar Nyelv Múzeuma, a 2008-as megnyitót azonban Pásztor tanár úr már nem érhette meg.

Egyre több múzeum­pedagógiai foglalkozást tartunk. -Nyíri Péter

Konferenciák

Jelenleg főszezonban összesen 11 kisebb-nagyobb installáció várja a látogatókat.

– Megtelt élettel a kert – mondja Nyíri Péter irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője, a Magyar Nyelv Múzeuma vezetője. – Azért nem az épületet mondom, mert mi folyamatosan úgy tekintünk a múzeumra, hogy abban benne foglaltatik az 5,4 hektáros kert a Kazinczy-emlékcsarnokkal, Kazinczy Ferenc sírjával és a herbáriumkiállításunkkal, amely a természet és írók kapcsolatán vezet végig. A tavalyi megnyitó óta sokan sétáltak végig a herbáriumon, a napokban megkezdjük a növények kiültetését.

A főszezon ugyan még nem kezdődött el, de a rendezvények száma addig sem csökken.

– Lassan országos hatókörű múzeum leszünk – mondja Nyíri Péter. – Sárospatak mellett a Magyar Nyelv Hete keretén belül mi adtunk otthont a nyelv jövőjét vizsgáló konferenciának. Nemrégiben nálunk rendezték meg egy általános és középiskolásoknak kiírt játékos anyanyelvverseny országos döntőjét. Pár héten belül ugyancsak nálunk rendeznek egy, a néphagyománnyal, nyelvhagyománnyal foglalkozó nemzetközi konferenciát, amelyhez egy ismeretterjesztő kötet is társul majd.

Úttörők

A Magyar Nyelv Múzeuma vállaltan az anyanyelvi művelődés központja kíván lenni.

– A napokban beszélgettem egy felvidéki hölggyel, aki azt mondta, egyre csökken a környékükön a magyar nyelv presztízse, amely ellen meg kell próbálnunk tenni – mondja Nyíri Péter. – Aki határon túli magyarként bármilyen okból úgy dönt, elhagyja az ősei nyelvét, mert például így könnyebben boldogul az iskolában, a hétköznapi életben, egy kicsit önmagát is elveszti. Többek között ezért is tartunk egyre több múzeumpedagógiai foglalkozást. Tavaly szeptemberben megkaptuk a múzeumpedagógiai nívódíjat, ami ezen a területen a legnagyobb elismerés. Ráadásul a nyelvi múzeumpedagógiának a múltja velünk kezdődött.

Az egészet mi találtuk ki és építettük a nulláról, ennek a területnek mi vagyunk az úttörői. Mára már eljutottunk arra a szintre, hogy vannak nyelvi múzeumpedagógiai kiadványaink is. Minden évben kitalálunk 2–3 témát, ezt építjük utána fel. Az idei első témánk a nyelvi játék, nyelvi humor, amelynek egyik eleme a már korábban említett vetélkedő döntője volt, a másik pedig az a nemrégiben megnyílt Karinthy-kiállítás, amely ugyancsak ideiglenes tárlat, de egy éven át lesz nálunk. A másik témánk azoknak a régi kifejezéseknek, szavaknak a behordása a múzeumba, amelyek mára már csak egy-egy tájegységre jellemzőek és lassanként ott is feledésbe merülnek, nekünk viszont kötelességünk megőrizni ezeket a tájszavakat. A harmadik pedig a határon túli magyar fiatalok megszólítása, hiszen a korábban mondott okok miatt ez egyre égetőbb.

Az idei témáink köré igyekszünk minél több kiállítást, programot, rendezvényt, múzeumpedagógiai foglalkozást szervezni. Egyre többször látjuk azt, a gyerekek ide belépve még belebújnak az okostelefonjaikba, majd egy kis idő elteltével egyre jobban élvezik, amit itt látnak, és még a telefont is elteszik.

Bánhegyi Gábor

A Magyar Nyelv Múzeuma

A Magyar Nyelv Múzeuma Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma; 2008. április 23-án nyílt meg Széphalmon. Az intézmény ötletét Pásztor Emil, az Egri Tanárképző Főiskola tudós nyelvésze vetette fel 1994-ben a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén. A múzeum az anyanyelvi kultúrát közvetíti, bemutatva a magyar nyelv történeti útját, a nyelvtudomány eredményeit, a nyelvek és nyelvváltozatok egymásra hatását. Saját és más közgyűjtemények anyagaira alapozva állandó és időszakos kiállítások, kutatások, közművelődési lehetőségek helyszíne.

Az épületben három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes ülőhellyel, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is. A kutatók munkáját nyelvtudományi szakkönyvtár, adattár, elektronikus médiatár, számítógépes infrastruktúra segíti.