2016.07.10. 11:18
Köszöntő helyett inkább köszönet
Cigánd - Közel két évtizedre nyúlik vissza a Bodrogközi Múzeumporta története. Eredetileg csak egy falumúzeumot akart kialakítani az akkori nagyközség. Falumúzeumot pedig nem érdemes új épületbe költöztetni, hiszen alig akad olyan kistelepülés, ahol ne lenne egy jobb sorsra érdemes, akár düledező ház, amely megérdemli, hogy kapjon még egy esélyt.
Cigánd - Közel két évtizedre nyúlik vissza a Bodrogközi Múzeumporta története. Eredetileg csak egy falumúzeumot akart kialakítani az akkori nagyközség. Falumúzeumot pedig nem érdemes új épületbe költöztetni, hiszen alig akad olyan kistelepülés, ahol ne lenne egy jobb sorsra érdemes, akár düledező ház, amely megérdemli, hogy kapjon még egy esélyt.
Kamrát csinálni nem könnyű, hiszen kívülről nehéz bemutatni, ami belülről épül. -Viga Gyula
Hagyományápolás
Így esett a választás arra az 1900-as évek elején épült elhagyatott lakóházra, amelyet megvásárolt az önkormányzat és ahol kialakították a Bodrogközi Múzeumporta alapját képező Falumúzeumot. Korábban csak a szoba és a pitvar volt látogatható, de most a harmadik helyiséget, a kamrát is átadták. Ez utóbbit a Kubinyi-program keretében sikerült megvalósítani.
– Köszöntő helyett inkább köszönetet szeretnék mondani – mondja Oláh Krisztán, Cigánd polgármestere. – A múzeumporta igazgatójának és lelkes csapatának, hogy ennyire magukénak érzik az intézményt, a település lakóinak, az idelátogatóknak. Köszönet azért, hogy ápolják és őrzik azt a gazdag kultúrát, amelyet elődeink hagytak a Bodrogközre és azon belül is Cigándra.
A néphagyomány, a hagyományőrzés természetéhez tartozik, hogy mindenki a magáénak érzi. Ha pedig így érzi, akkor azt szeretné, hogy mások is hasonlóan érezzenek, ezért szeretik jó tanácsokkal kérve és kéretlenül is ellátni a múzeumporta munkatársait, akik ezt angyali türelemmel viselik el. Kellenek ezek a hozzáértések, tanácsok, ezek tartanak a földön minket.
A kamra intimitása
– Talán nem tudja mindenki, a Falumúzeum eredeti állapotába állította vissza az egykori lakóházat, ami a tagozódást illeti – mondja Viga Gyula etnográfus, muzeológus. – Ez a ház pontosan követte a bodrogközi hagyományok szerint kialakult háromosztatúságot, amelyben a szoba, a pitvar és a kamra különült el egymástól. Kamrát csinálni nem könnyű, hiszen kívülről nehéz bemutatni azt, ami belülről épül.
A szoba általában bemutatta a család vagyoni viszonyait, az ott elhelyezett tárgyak pontosan mutatták a benne élők társadalmi helyzetét, ennek megvoltak az egységes tárgyai. A kamra az egy teljesen más terület, a család intim szférája, oda a legritkább esetben engedtek be vendégeket. A kamra nem egyszerre rendeződött be, oda folyamatosan kerültek be a tárgyak. Minden kamra más és más, a család maga építette fel az évek során, folyamatában alakultak ki a tárgyak megszokott helyei, így mi csak egy sémát tudunk itt bemutatni, nem egy konkrét család kamráját, de ezek a tárgyak egyáltalán nem idegenek egy korabeli kamrától.
A megnyitó után a Sőregi-házban bemutatták a Bodrogközi Múzeumporta legújabb büszkeségét, a hegyközi kisvasútnak emléket állító diorámát is.
ÉM-BG
Kronológia
A Bodrogközi Múzeumporta története évszámokban
Bodrogközi Múzeumporta
A Bodrogközi Múzeumporta betekintést nyújt a város múltjába.
A szőttesházban a bodrogközi népművészet textil- és kenderfeldolgozású tárgyát tekinthetjük meg. A helytörténeti tárlaton megismerkedhetünk a város történetével, nagyjaival, informálódhatunk a folyószabályozásról, valamint láthatjuk azt az oklevélmásolatot, ahol először említették a települést.
A múzeumban természetesen tisztaszoba is helyet kapott, mely az 1920-as évekből való. Láthatunk régi sátoraljaújhelyi festett bútorokat, festményeket, régi családi fényképeket, tányérokat és a mindennapi élet tárgyait.
A pitvarban egy igazi kemencét is találunk, melyet egy kőműves édesapjától eltanuló cigándi készített.
