„Az a tudás, ami jó volt a 20.-ban, az már nem lesz jó a 21. században”

Miskolc - Noelt a fizika gyakorlati oldala érdekli. Egymás után hozza haza az érmeket a nemzetközi versenyekről. Interjú: Plaszkó Noel ifjú fizikussal.

Plaszkó Noel, a Földes Ferenc Gimnázium idén érettségizett diákja tagja volt annak a csapatnak, amely nyáron ezüstéremmel tért haza a 29. Ifjú Fizikusok Nemzetközi Bajnokságáról (International Young Physicists Tournament, IYPT). Ez az eredmény igazi szenzációnak számít, hiszen a magyar csapat 19 éve nem volt ott a legjobbak között. Az ifjú kutatók a való világból származó problémákra kerestek fizikai megoldásokat.

Milyen érzés az, amikor a sok-sok tanulás és kutatás után sikerül jó eredményt elérni egy nemzetközi versenyen?

Plaszkó Noel: Igazából kicsit vegyesek voltak az érzéseim, mert mire oda kerültünk, hogy a díjakat megkapjuk, már nagyon fáradtak voltunk. Ezt leszámítva persze mindegyikünk nagyon örült. Én nem feltétlenül számítottam az ezüstre eleinte, de aztán külön öröm volt, hogy mégis sikerült.

Miért nem számítottál a jó eredményre?

Plaszkó Noel: A négynapos verseny alatt voltak jobb és rosszabb szereplések. Maga a megméretés úgy néz ki, hogy ötfős csapatok küzdenek meg egymással. Megtörténik a sorsolás, majd három ország csapata versenyez egymással. Mindig van egy kihívó ország, ami kihívja az előadó országot egy adott problémából. Az előadó ország bemutatja a problémával kapcsolatos kutatásait. Ezt követően kezdődik a harc, amikor a kihívók és az előadók megvitatják az előadás gyengébb és erősebb pontjait. A végén pedig a harmadik csapatnak a vitát kell értékelnie. És mindez háromszor történik meg úgy, hogy a szerepek cserélődnek. Majd jön egy újabb sorsolás, és egy újabb vitasorozat. Mindez ötször ismétlődik meg a verseny során. Nagyon jól kezdtünk, az elején a 7. helyen álltunk. A második nap azonban rendkívül nehéz volt, mert délelőtt és délután is várt ránk egy-egy vitasorozat. Nagyon elfáradtunk a végére. Ráadásul délután a legerősebb országgal, Szingapúrral kerültünk össze. Ekkor visszaestünk a 13. helyre. Ez még bronzérmes hely volt, de mi ezüstöt szerettünk volna, ha már az első nap olyan jól szerepeltünk. A 3. és 4. nap tehát küzdelemről szólt, és végül sikerült az ezüstérmesek közé kerülni.

Összesen hány csapat küzdött egymással ezen a versenyen?

Plaszkó Noel: 29 ország vett részt a versenyen, amit Oroszországban, Jekaterynburgban rendeztek. Utazással együtt 9 napig tartott.

Ki kaphatott érmet?

Plaszkó Noel: Az első 3–4 helyezett kapott aranyérmet. Ezután a következő 5 ország ezüstöt, és körülbelül 6 ország bronzot. Sokszor csak tizedpontnyi különbség van a csapatok között, és ennyin múlik, hogy milyen lesz az érem. De ez a rendszer sokkal jobb, mintha csak az első 3 helyezett kapna elismerést. Mi is a 7.-ről leestünk a 13. helyezésig, de rögtön utána vissza is tudtunk jönni. Tehát nagyon picik a különbségek, az azonos érmet kapó csapatoknak azonos a tudásuk is.

Mivel nem elméleti feladatokat kell megoldanotok, hanem vitáznotok kell, nem szubjektív egy kicsit az értékelés?

Plaszkó Noel: Hát igen, de ez jó is és rossz is egyben. Mert egy átlagos fizikaversenyen, ha lehet átlagosnak nevezni bármelyiket, van egy feladat, aminek ismert a megoldása és a végeredménye. Ha kijött az eredmény, akkor jó a megoldás. Ezen a versenyen azonban ilyen nincs, mert kitűzött problémákat kapunk, és ezekben a témákban kell kutatásokat végeznünk. Tehát nincs jó vagy rossz megoldás. Esetleg szemfülesebb kis kutató van, vagy egy okosabb gondolat, és ilyen szempontból valóban szubjektív egy kicsit a zsűri értékelése.

Ez a verseny mennyiben más, mint az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny például?

Plaszkó Noel: Azt lehet mondani, hogy teljesen más. OKTV-n is voltam az idén döntős, tehát van tapasztalatom. Kicsit vicces volt, mert ebben az évben a fizika OKTV döntőjében mérést kellett végeznünk, és az én kategóriámban pont a tavalyi IYPT egyik problémájának leegyszerűsített változata szerepelt. Tehát átszivárognak a feladatok egyik versenyből a másikba, de egyébként teljesen más a kettő. A jövő évi 17 problémát már kitűzték, és már akár most el lehet kezdeni a készülést a következő megméretésre. Sokszor a felkészülés egy fél évet is igénybe vesz. Azt viszont nem tudnám megmondani, hogy melyik verseny a nehezebb. Az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Bajnoksága számomra izgalmasabb, mert nekem kell rájönnöm a részletekre, és nem tudom, hogy mi lesz a vége. Abban sem lehetek biztos, hogy feltétlenül jó úton járok, igazából csak visszajelzéseket kaphatok azáltal, hogy a kitalált elmélet az ugyanazt mondja, mint amit mérek. Ha a kettő összhangban van, akkor örülök, ha nincs, akkor megy tovább a gondolkodás. Nehezíti a feladatot, hogy nincs végső megoldás, még cikket sem írtak a kutatók az adott témában. Mindemellett ezen a versenyen prezentációs készségünknek és a nyelvtudásunknak is a helyén kell lennie. Mert nem elég a jó eredmény, azt elő is kell tudni adni. De úgy kell előadni, hogy azt a zsűri, a közönség és a kihívó csapat is megértse, és ők is úgy gondolják, hogy az jó, amit csináltunk.

Mondanál egy olyan problémát, ami téged nagyon érdekel, és a versenyen is előkerült?

Plaszkó Noel: Saját témámról beszélnék akkor, amit nagyon szeretek, és egy fél évig foglalkoztam vele. Ez a probléma a mágnesvasút. Úgy nézett ki a feladat, hogy venni kellett egy ceruzaelemet, a két végére nagyon erős mágneseket kellett rátapasztani, olyanokat, amelyek vezetik az áramot. Ha ezt beletettük egy réztekercsbe, akkor a vonat elindult. Lényegében ez egy mágnesvasút egyszerűsített modellje. A feladat az volt, hogy meg kellett határoznunk a vonat sebességét és a teljesítményét, mint az idő függvényét. Tehát meg kellett mondani, hogy a vonatnak 1, 2 vagy 3 másodperc múlva mekkora lesz a sebessége. És hogy mekkora teljesítménnyel megy a vonatunk. Ezt azért szerettem nagyon, mert ezzel igazán még senki nem foglalkozott. Voltak már elkezdett elméletek, a mozgás magyarázatát megadták, de egzaktul nem jellemezték még a vonat sebességét. Ez számomra nagyon izgalmas kihívás volt, mert az alapoktól építhettem fel az egész elméletemet.

Tetszett a témád a zsűrinek?

Plaszkó Noel: Tetszett, de kaptam kritikát is, amivel nem feltétlenül értettünk egyet akkor. Ugyanis az egyik zsűri azt mondta, hogy a végső egyenletem túl bonyolult lett, és szerinte a fizikának egyszerűbbnek kell lennie. De erre nem tudtunk mit mondani, mert ha az az egyenlet írta le a vonat mozgását, akkor az volt a jó. És leírta, mert a mérések egybevágtak az elméletünkkel.

Mennyire megszokottak az ehhez hasonló, gyakorlati fizikaversenyek?

Plaszkó Noel: Magyarországon egy picit háttérbe szorulnak az ilyen típusú versenyek, de más országokban ez nem feltétlenül van így. Az a baj, hogy nálunk még mindig a lexikális tudásra van ráállva az oktatás, és ez sokszor a természettudományok és reál tárgyak esetében még gimnáziumban is jellemző. Nem tudom, miért. Pedig az már most látszik, hogy az a tudás, ami a 20. században jó volt, az nem lesz jó a 21. században. Az interneten ma már bármit megtalálhatunk. Amikor általános iskolás voltam, megvettük az összes lexikont, de ma már nem használom őket, ott állnak a polcomon. Mert ha valamit tudni akarok, beírom az internetes keresőbe, és rögtön megtalálom. Ma már gondolkodni kell, ötletekre van szükség, és önállóan létre kell hozni valamit. Ez teljesen más típusú tudást igényel.

Májusban érettségiztél, hogy sikerült?

Plaszkó Noel: Kitűnőre.

Fizika? Százszázalékos lett?

Plaszkó Noel: Csak 98, mert félreolvastam egy kérdést. Egyébként emelt szinten érettségiztem fizikából.

Melyik egyetemen folytatod a tanulást?

Plaszkó Noel: Felvettek az ELTE fizika szakára. Három év alapképzés után kell szakosodni.

A fizikának melyik területe érdekel a legjobban?

Plaszkó Noel: Az a baj, hogy olyan sok a lehetőség, annyira izgalmas mindegyik terület, hogy sajnálom, amiért nem lehet mindegyikkel foglalkozni. Két szakot nem lehet felvenni, de nem is szabad, mert mindegyik teljes embert kíván. Anyagfizika, részecskefizika, atomfizika. Mind nagyon érdekes. Szeretnék egyszer a svájci CERN-be (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) eljutni.

A nemzetközi versenyeken jól szereplő diákokra talán fel­figyelnek a CERN-ben is.

Plaszkó Noel: Igen, nézegettem már, hogy hogyan lehet odakerülni. De Magyarországon nem képeznek olyan szakembereket, akiket kimondottan a CERN-ben folyó kutatásra képeznének. Dolgozik ott magyar kutató, ő is földesista volt. Meghívott bennünket, hogy látogassunk el oda, ősszel utazhatunk. Magyarországon az alkalmazott fizikus informatika specializációval az, ami körülbelül megfelel a nemzetközi kísérleti fizikus szakiránynak. És a CERN-be leginkább kísérleti fizikusokat, mérnököket keresnek. Szóval itthon nem tudok olyan szakirányon tanulni, ami oda szükséges lenne.

Mi a szép a fizikában?

Plaszkó Noel: Nehéz kérdés, mert bár ezzel foglalkozunk nap mint nap, de nem gondolkozunk azon, hogy miért. Én azért szeretem, mert a fizika mindenütt ott van, akárhova nézünk. A fizika tudományával leírhatjuk a környezetünket, a világot, azt, hogy mi hogyan mozog, hogyan működik. És ez nagyon szép. Sokszor olyan helyeken is előbukkan, ahol nem is gondolná az ember. De minél többet tanul valaki, annál inkább rájön, hogy még mennyi mindent nem tud. Én is így vagyok ezzel.

Egyetemistaként hogy képzeled el a napjaidat?

Plaszkó Noel: Már nagyon várom az egyetemet, és készülök rá. Szakkollégiumba szeretnék menni. Nehéz bekerülni, mert csak három fizikust vesznek fel, de a szakkollégiumot talán jobban várom, mint magát az egyetemet. Az önképző körök, a nyelvtanulás, a kutatási lehetőségek mind vonzóak számomra. Már beszereztem az egyetemi tankönyveket, és átlapozgattam azokat. Nagyon tetszenek!

Áprilisban is jártál egy fontos versenyen, itt is szép sikert értél el.

Plaszkó Noel: Igen, ez az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciája volt, amit Romániában rendeztek. Ide is önálló kutatási témával kellett nevezni, és szintén az ELTE-n válogatták az öttagú csapatot. De itt nemcsak fizikusok találkoztak, hanem különböző témakörök szerepeltek. A poszteremmel második helyezést értem el, az elő­adásomra pedig ezüstérmet kaptam. Arról beszéltem, hogy veszélyesek lehetnek-e a természetben hagyott, folyadékkal töltött palackok, tüzet okozhatnak-e. A téma fizikájában mélyebbre ástunk. Kiderült, a palackok veszélyesek lehetnek, mert tüzet okozhatnak.

Hegyi Erika

Plaszkó Noel legfontosabb verseny­eredményei:

2015/2016:

2014/2015:

2013/2014:

2012/2013:

2011/2012:

Felkészítő tanárai: