Nézőpont Intézet: előnyszerzés, kényszer, elvárásoknak való megfelelés miatt van paraszolvencia

Budapest - A hálapénz működésében a hála csupán kisebb részben játszik szerepet, sokkal inkább az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van paraszolvencia Magyarországon - derült ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatásából, amelynek összegzését csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

A magyarok többsége az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelését tartja jó megoldásnak a hálapénz visszaszorítására - olvasható az ezerfős reprezentatív felmérés értékelésében, amely szerint a többség kifejezetten ellenzi az állami infrastruktúra használatát az orvosok magánpraxisában.

Az elmúlt egy évben a megkérdezettek fele volt személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatban az egészségüggyel, közülük minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. Azok közül, akik az elmúlt egy évben fizettek hálapénzt, 59 százalék állítja, hogy negatív ok állt a zsebbe csúsztatott boríték hátterében: vagy valamilyen előnyt remélt ettől, vagy kényszerből tette, esetleg egyszerűen meg akart felelni az elvárásoknak. Mindössze 37 százaléka fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással, 2 százalékuk pedig kifejezetten azért adta a plusz juttatást, mert megsajnálta az orvost vagy az ápolót.

A megkérdezettek 52 százaléka hatékony megoldásnak találja a fizetésemelést a paraszolvencia visszaszorítására, 18 százalékuk szerint viszont egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket. Az emberek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokniuk.

A magyarok kétharmada szerint az nem megengedhető, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe: 69 százalékuk utasította el ennek lehetőségét és csupán 22 százalék volt megengedő az ügyben. A többség - 51 százalék - azt is támogatná, hogy az állam szigorúbban lépjen fel az ilyen gyakorlat ellen, míg csak 16 százalék ellenezné a keményebb ellenőrzéseket, 27 százalék bizonytalan a kérdésben.

- MTI -