Fagykár-, jégkárenyhítés aratás után, szüret előtt

Budapest, Miskolc, Tokaj - A szőlőtermelő területeken gazdálkodók már készülnek a szüretre.

Ebben az évben a terméskilátások alakulását több tényező is hátrányosan befolyásolta. Az idei fagykárok, jégkárok összesítése még korántsem fejeződött be, Tokaj-Hegyaljáról még a legutóbbi hetekben is érkeztek bejelentések. Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kárenyhítő juttatásokra tervezett összegek nagy biztonsággal fedezik az igényelt kompenzációkat. A károk felmérése folyamatosan zajlik. A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában következő év március 31-ig.

A Kárenyhítési Alapban mintegy 24 milliárd forint van.” Gál Péter

Mekkora kártérítésről lehet szó?

Gál Péter: A Kárenyhítési Alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint, minden idők legnagyobb e célt szolgáló összegeként bizonyosan elég lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra. Az agrárkár­enyhítési rendszernek kötelezően tagja az a termelő, aki az adott évi egységes kérelem adatai alapján ültetvények tekintetében legalább 1 hektár termőföldterületet művel. Önkéntesen – az egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal – azon termelők is csatlakozhattak a rendszerhez, akik a fenti területméretet nem érik el. A csatlakozás határideje június 17-e volt. Azon termelőnek, aki nem tagja az agrárkárenyhítési rendszernek, az idei év vonatkozásában már nincs lehetősége a csatlakozásra, így kárenyhítő juttatásban sem részesülhet. A tag termelőknek minden év szeptember 15-ig kárenyhítési hozzájárulást kell fizetni, amelynek mértéke ültetvény esetén 3.000 forint/hektár. A kárt szenvedett gazdáknak tárgyév november 30-ig kell benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet szintén az MVH honlapján elérhető elektronikus alkalmazáson keresztül. Fontos kiemelni, hogy az FM 100 százalékos kamat- és költségtámogatásban részesülő hitelkonstrukció kialakításával is segíti a tavaszi fagykárt és jégverést szenvedett ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkező termelőket.

Hogyan ítéli meg a minisztérium az idei szőlőtermés-kilátásokat, azon belül a Tokaj-Hegyaljai tájegységen?

Gál Péter: Ezt a szüret kezdetekor még nagyon nehéz pontosan megmondani. Az idei szüret után várhatóan 2,5–2,7 millió hektoliter körüli újbor erjed majd ki a pincékben, de ez még változhat. A minőséget illetően még nehezebb pontos előrejelzést adni, de az ígéret egyelőre jó: kedvező időjárás esetén, ha nem esik az eső, és nem lesz túl meleg sem, jó minőségű szőlőt szüretelhetnek a gazdák.

A bor hazai és az export értékesítési lehetőségeit milyen módon befolyásolhatja az idei várható minőség?

Gál Péter: A minisztérium által kezelt, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) rendelkezésre álló támogatási keret (2014–2018 között mintegy 145,5 millió euró) döntő részét szőlőültetvények szerkezetátalakítására fordítottuk, fordítjuk. Azok a pályázók, akik 2015 végén adtak be egyéni tervet, és keretkimerülés miatt utasították el kérelmüket, most egy fenntartó nyilatkozat beadása esetén 10 hektáros területnagyságig hozzájuthatnak a támogatáshoz. Eddig mintegy 119 millió eurós forrást biztosítottunk, amelyből éves szinten 2000–2500 hektáron újulhattak meg az ültetvények. De a szemléletváltás nem állhat meg itt. Fontos, hogy a termelők minél tudatosabban, a piaci változásokra való figyelemmel végezzék tevékenységüket, hiszen csak így lehet biztosítva az ágazat szereplőinek megélhetése.

Az Európai Unió – az újvilági országokkal szemben – az egyéni márkaépítés helyett a védett eredetű termékek népszerűsítését támogatja. Ennek keretében zajlik a korábban már említett borászati termékek harmadik országokban történő promóciójának támogatása is. Az első ilyen pályázati lehetőséget a tárca 2013-ban biztosította. Az 50 százalékos támogatás segítséget jelent az Európai Unión kívül forgalmazni kívánt borok piaci bevezetéséhez, jobb piaci lehetőségek eléréséhez vagy az eladási ár növeléséhez. Az első pályázat keretében 7 nyertes pályázó 11 borvidék termelőit és termékeit népszerűsítette.

Az uniós támogatásokat hogyan konvertálták le a gazdaságok, és lehet-e ismerni valamit a jövő évi esélyeikről?

Gál Péter: A 2015/2016-os borpiaci évben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a gazdálkodók szőlőültetvények szerkezet­átalakítási és átállítási támogatására, valamint harmadik országok piacain történő borpromócióra volt lehetőségük pályázni. A szőlőültetvények szerkezetátalakítására ebben az évben több mint 26,6 millió értékű támogatási összeg állt rendelkezésre. Ez a keretösszeg a gazdák túligénylése miatt kevésnek bizonyult, ezért a Földművelésügyi Minisztérium a nemzeti támogatási programot felülvizsgálta, és az abban még rendelkezésre álló források átcsoportosítását követően lehetőséget kíván biztosítani, hogy a 2015-ben benyújtott, de forráshiány miatt elutasított egyéni tervek támogatásban részesüljenek. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet megjelent. Ezen túlmenően az agrártárca lehetőséget biztosít 2016. november 1. és 30. között új egyéni terv benyújtására. A még rendelkezésre álló források szűkössége miatt a támogatható területnagyság nem haladhatja meg a 10 hektárt. Az Európai Vidékfejlesztési Alap keretében 2016. szeptember 12-től nyújthatók be pályázatok a Borászatok termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatására. A támogatás keretében 40 milliárd forint áll lehetőségre többek között borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésére, építéssel járó fejlesztési beruházásokra, valamint a borászati termékek értéknövelésével összefüggő, a környezeti erőforrás- hatékonyságot célzó fejlesztések támogatására. További jó hír a szőlőtermelőknek, hogy az Európai Bizottság 2019–2023 között újabb támogatási időszak megnyitását határozta el, 2023-ig a magyar borágazat számára továbbra is rendelkezésre állhat az évi 29 millió eurós támogatás. A részletekről ősszel kezdődnek meg a szakértői tárgyalások.

- Nagy József -