2016.10.06. 15:39
Ellopták a holttestet, azután tisztességgel eltemették
Miskolc - Hat évvel ezelőtt még nem ismerték a nevét, mára egyre többet tudhatunk meg ippi Bydeskuty Ernőről, a megye legmagasabb rangú katonatisztjéről, aki részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, sőt még Aradon is járt.
Miskolc - Hat évvel ezelőtt még nem ismerték a nevét, mára egyre többet tudhatunk meg ippi Bydeskuty Ernőről, a megye legmagasabb rangú katonatisztjéről, aki részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, sőt még Aradon is járt.
A sírját ugyanis 2010-ben – véletlenül – találták meg a diósgyőri temető egy elhagyatott részén.
Csak élete végén vetette papírra, hogy mi történt 1850-ben." Dr. Rózsa György
Izgalmas életrajz
Dr. Chlumetzky Ferenc nyugdíjas orvos indította el akkor a sír megmentésének ügyét a diósgyőri egyházközösség és a vitézi rend támogatásával, ő kereste meg a megyei levéltárat is, ahol dr. Rózsa György főlevéltáros vállalta magára a katonatiszt élettörténetének a felkutatását. A munka során izgalmas életrajz bontakozott ki. 2012-ben október 6-ához kötődően felavatták ippi Bydeskuty Ernő rendbe hozott síremlékét, az idén (a mai napon) a főlevéltáros vetítéssel egybekötött előadáson emlékszik meg az elfeledett tisztről fél 5-től a Szabó Lőrinc könyvtárban.
1808-ban született
De hogy ki is volt ippi Bydeskuty Ernő, s hogyan kötődött Miskolchoz? Dr. Rózsa Györgytől megtudtuk, lakott Ónodon is, majd 1867-ben költözött Diósgyőrbe, és itt lett tagja, később alelnöke a Borsodi Honvéd Egyletnek.
A szervezet azokat a hajdani katonákat tömörítette, akik részt vettek a szabadságharcban, pontos tagsági listájuk a levéltár birtokában van.
1872-ben nyugalmazott honvéd tüzérezredesként említik nevét az iratok.
Egyébként 1808-ban született, a szabadságharc idején őrnagyként teljesített szolgálatot, később lett alezredes. Szolgált Görgey Artúr hadtestében, a szabadságharc végén Aradon tartózkodott.
Őt is hadbíróság elé állították, de mivel korábban nem volt osztrák tiszt, a vizsgálati fogság után elengedték.
Csak élete végén mert beszélni – és vetette papírra – azt, ami 1850-ben történt meg vele.
Ippi Bydeskuty Ernő nemesi családból származott, tudtuk meg Rózsa Györgytől. Édesapja Temesvár alispánja volt – ez igen magas rang –, édesanyja grófnő. Rokonságban álltak a Dessewfy családdal, a későbbi aradi vértanú, Arisztid távoli unokatestvére volt. Így történhetett meg, hogy 1850 tavaszán a vértanú öccsével, Kálmánnal, és egy harmadik társukkal együtt úgy döntöttek, hogy megszerzik a kivégzett rokon holttestét. Kihantoltatták – a testet egy kisebb ládába rakatták –, majd kilopták Aradról, hogy méltón eltemethessék a család birtokán, Margonyán.
Dr. Rózsa György emlékeztetett rá, hogy az aradi vértanúkat a kivégzés után meztelenre vetkőztették – ezúton is megalázva emberi mivoltukban –, és egy közös, jeltelen sírba temették őket.
90 évesen hunyt el
Ippi Bydeskuty Ernő hosszú életet élt, 90 éves korában végelgyengülésben hunyt el Diósgyőrben. Lánya a helyi református lelkész felesége volt, így kerülhetett a Marschalkó család sírboltjába a lelkészek közé. Azt nem tudni, élnek-e leszármazottjai Diósgyőrben. Egy biztos, hogy katonatiszt volt, 1848 előtt visszavonult Sáros megyei birtokára, de a szabadságharc idején visszatért, és előbb nemzetőrként, majd századosként, később őrnagyként, alezredesként harcolt. Két házasságot kötött, a második vitte Diósgyőrbe, felesége 39 évvel volt fiatalabb nála. Valószínű nem gondolta, hogy túléli ifjú asszonyát, 85 évesen maradt özvegyen. Választott városában köztiszteletnek örvendett, az említett Borsodi Honvéd Egylet tagjaként felvállalták, hogy ápolják a szabadságharc, például a zsolcai csatában elhunytak emlékét.
Van, ami még homályos
Dr. Rózsa Györgyöt arról is kérdezzük, hogy hol tart most a szabadságharc időszakának kutatása, érhetnek-e még bennünket hasonló meglepetések, mint ippi Bydeskuty Ernő története. Megtudtuk, rendkívül gazdag a forrásanyag, ami a rendelkezésükre áll, például nagyon sok napló született az idő tájt. Szűcs Sámuel, Alekszi Károly, Lévay József írása meg is jelent, ezekből is jól megismerhető, hogy mi történt ebben az időszakban a megyében. Nemcsak az 1848/49-ben történtek, hanem a szabadságharc utóélete is különösen érdekes.
„A nagyobb évfordulók apropóján indulnak rendszerint kutatások, ilyenkor nem a fő vonalakról tudhatunk meg egyre többet, inkább finomítani lehet a korábban feltárt emlékeket”, mondta. Megjegyezte, azért vannak még homályos pontok az akkor történtekben ma is.
Elég csak Petőfi Sándorra gondolni, hiszen még ma sem tudunk sokat arról, hogy hová is tűnt 1849-ben.
