Időutazás Szemeréékkel Miskolcon

Miskolc - Zenét és irodalmi szövegeket hallgatunk, felidézzük a szabadságharc utáni időket.

Komor zenével indul a megemlékezés a Szemere-­szalonban. Liszt Ferenc Funerailles című műve hangzik, amely 1850–52 körül keletkezett (címe magyarul Temetés), és amelyet a zeneszerző az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása felett érzett fájdalom hatására írt.

Szomorú felütés, de hát a téma is az: Nemzeti gyászunk: Arad, 1849 címmel a Herman Ottó Múzeum Történeti Tára zenés emlékezésén vagyunk, az aradi vértanúkra és a magyar szabadságharcra emlékezünk vissza.

A program azért különösen érdekes, mert az Aradon történteket és a szabadságharc utóéletét a zenén, az irodalmi alkotásokon keresztül mutatják be úgy, hogy közben korabeli iratokat, festményeket is láthat az érdeklődő közönség.

Gyulai Éva történész-­muzeológus úgymond a nar­rátor, az ő szavai mutatják be a kort – és mint a múzeum szervezte Szemere-szalonokra jellemző –, olyan, mintha visszarepülnénk a történelembe.

A főszereplők a megyénkhez köthetők: Szemere Bertalan miniszterelnök, az első felelős magyar minisztérium belügyminisztere, Miskolc országgyűlési követe is. A polgári forradalom utolsó országgyűlését pedig Palóczy László miskolci országgyűlési követ, az országgyűlés korelnöke vezette és zárta be Aradon 1849. augusztus 11-én. Mindkettejüket elítéli az osztrák önkényuralom, majd Palóczy László belső száműzetésben tölti napjait Miskolcon, Szemere pedig emigrációba kényszerül.

Zene és irodalom

Ott vagyunk vele az esten a száműzetésben Párizsban, vagy másokkal Törökországban, Amerikában, amíg enyhült a helyzet Magyarországon. Hallunk történetet a Szemere Bertalannal együtt emigráló Egressy Gáborról, aki a miskolci színházban volt korábban színész, és akinek testvére volt a híres zeneszerző, Egressy Béni.

Az esten Flach Antal csembalóművész, zenetörténész előadásában hallunk több, a szabadságharc és a bukás ihlette művet. Felcsendül Egressy Béni: Hontalan című alkotása (amely tíz évvel korábban íródott, és szerzője akkor még nem sejthette, hogy később mit kell átélnie családjának), Erkel több műve, vagy épp Reményi Ede egy alkotása, amely alatt Tompa Mihály verse hangzik el Balázs István tolmácsolásában.

ÉM-HM