Sátorban, barlangban, de még veremben is laknak emberek Miskolcon

Miskolc, Ózd - Itt a krízisidőszak: elkezdődött a hajléktalan emberek téli ellátása.

Van, aki a családi erőszak elől menekül a hajléktalanságba, van, aki épp a börtönből szabadult, és nincs hová mennie, mások állami gondozás után maradnak fedél nélkül. Nem ritka, hogy pszichiátriai betegek találnak „otthonra” a hajléktalanokat ellátó központban, mert számukra nincs intézmény, otthon pedig „nem kellenek”. Ahány ember, annyiféle sors, a közös bennük, hogy átmeneti szállásokra, nappali melegedőkbe vagy éjjeli menedékhelyekre kényszerülnek.

Az éjjeli menedékhely befogadóképessége 58 fővel bővült.” Duberné Dunaveczki Éva

Sátorban, barlangban

Vannak olyanok is, akik nem kérnek az intézmény adta biztonságból, inkább a nagyobb települések külterületén húzzák meg magukat. Miskolc környékén faházakban, fabódékban, de olyan is akad, aki sátorban és barlangban, sőt a Bodótetőn lakó József (akiről már többször írtunk) egy föld alatti veremben „lakik”, mert a telkén álló kis ház leégett, de még nem sikerült felépítenie. Miskolcon körülbelül 700–800 hajléktalan embert látnak el különböző szervezetek: a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és a Napfényt az Életnek Alapítvány.

Duberné Dunaveczki Éva, a B.-A.-Z. Megyei Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Központjának intézményvezetője mondta el mindezt lapunknak annak kapcsán, hogy országszerte elkezdődött a hajléktalan emberek téli ellátása.

Megszűnt

Hogy mit jelent ez? Az intézményvezetőtől megtudtuk, november 1-je és április 30-a között beszélünk krízisidőszakról. Az ő általa vezetett intézményben ez azt jelenti, hogy a 80 fős éjjeli menedékhely ilyenkor 58 fővel bővül. A nappali melegedő hétvégén is működik, és pályázati pénzből pluszétkezést tudnak biztosítani: az éjjeli menedékhelyen reggeli is van. Az utcai szociális gondozók este 10 óráig járják azokat a területeket, ahol hajléktalanok élnek. Visznek nekik szendvicset, teát, konzerveket és meleg takarót.

A teajárat viszont megszűnt (ennek forrására korábban pályázni lehetett), de az utcai gondozók hetente kétszer mindenkihez eljutnak. Ezen a télen több konzervet visznek magukkal, ezzel pótolják a teajáratot. A népkonyhán minden munkanap 200 adag ételt főznek, itt minden rászoruló jóllakhat. Segítség az intézmény 18 fős lábadozója is, ahová a legyengült, beteg, utcán élő hajléktalanokat viszik be. Itt háromszori étkezést, vitaminokat, ha szükséges, gyógyszereket kapnak, jelezte az intézményvezető, hozzátéve: a Vöröskereszt miskolci központja 300 embert lát el. Elmondta: az utóbbi években stagnál a hajléktalan emberek száma. Sok olyan gondozottjuk van, akiknek a házát elárverezték, vagy önkormányzati bérlakásban laktak, de nem fizették a számlákat, ezért ki kellett költözniük. Sőt, az is előfordul (nem is ritkán), hogy valaki jóhiszeműen befogad valakit a lakásába, az pedig úgy „hálálja meg”, hogy egy idő múlva kiteszi onnan a tulajdonost, a lakást pedig a saját nevére íratja.

- Hegyi Erika -

Számokban

Magyarországon egész évben folyamatosan körülbelül 9500 hely van a hajléktalanoknak, a téli időszakban ez 11 100-ra bővül.

A férőhelyek fenntartása évente körülbelül 9 milliárd forintba kerül, ebből 8 milliárd az ellátórendszer működtetése, 540 millió az utcai szolgálatok fenntartása, és 360 millió forint áll rendelkezésre a krízisidőszak többletterheire.

Ózdon több hely kellene a nőknek

Ózdon is érdeklődtünk. A hajléktalanokat ellátó intézmény részlegvezetője, Jene András lapunknak elmondta, a nappali melegedőjük 100 százalékos kihasználtsággal működik, az átmeneti szállásukon a nők számára kellene több hely, az éjjeli menedékhelyük kihasználtsága azonban egyelőre csak 60–70 százalékos.

Az utcai szociális gondozók itt is elkezdték a munkát. Nagy érvágás azonban a teajárat megszűnése, ezt az intézmény most a saját költségvetéséből oldja meg.

Megtudtuk: Ózdon és a kistérségben 180 hajléktalan szerepel a kimutatásban. Kedvező változás, hogy az átmeneti szálláson élők száma csökkent, most 42-en élnek ott, és közülük 12-en közfoglalkoztatottként dolgoznak.

Jene András tapasztalatai szerint a hajléktalanság legfőbb oka a családi kapcsolatok megromlása.

Meghatotta az újságcikk, elhatározta, segít az emberen

Miskolc - Széke és rádiója már van, most már csak a házzal kell haladnia, meg a rendrakással.

A nappaliban még dudva nő, de nyár végére elkészül a ház

Miskolc - József kimászhat a föld alól. Már építgeti a házát.

József, a föld alatt élő ember

Miskolc - Szinte semmije sincs, egy zöldségtároló veremben „lakik”. Sorsával mégis elégedett.