A Fekete zaj felújítva - Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban

Miskolc - Újra műsorra tűzi a Miskolci Nemzeti Színház a Fekete zaj című, Bulvár-hír-TÁNC-művek alcímű táncdrámát, amelyet már korábban játszott a teátrum. A Novák Péter rendezte előadás a Játékszínben látható pénteken délután 5 órától.

Pénteken mutatja be a Miskolci Balett legendás tánc­előadása, a Fekete zaj felújítását a Játékszínben. A Ditzendy Attila novellája alapján készült produkció 2002-ben Novák Péter rendezésében került a színpadra, akkor a Csarnokban. Az újsághírből született történet nem csupán a roma–magyar ellentétről szól, hanem az érzelmek csatájáról, olyan emberekről, akik sem egymással, sem a világgal nem tudnak szót érteni.

Leporolták

Kozma Attila koreográfus elárulta, a mostani felújításban mozgásában „leporolták” az előadást. – Képzettebb táncosok dolgoznak a mostani előadásban, így technikailag erősebb koreográfia készült – mondta. – Gesztusaik, egymáshoz való viszonyuk maibb, érthetőbb a fiatalok számára. A próbák folyamán a táncosok sokszor önkéntelenül is másképp reagáltak a helyzetekre, így butaság lett volna ezt nem szem előtt tartani. A dramaturgián viszont nem változtattam, hiszen meglátásom szerint maga a problémakör sem változott sokat azóta, sőt talán még durvább, közönyösebb, elutasítóbb, agresszívebb lett azóta a világ.

– Mivel ezt a Fekete zajt a mai fiatalok táncolják, egészen más lesz, mint ahogy mi táncoltuk Novák Péterrel akkoriban. Megmondom őszintén, néha megijedek a próbákon – tette hozzá Kozma Attila. – Ők már sokkal „kegyetlenebbek” bizonyos szituációkban. Rámenősebben, agresszívebben fogalmaznak. Profi táncosok, tisztában vannak a jelenetek súlyával, tartalmával, de mégis félelmetesek sokszor – meséli a próbákról a koreográfus. A táncosokkal együtt dolgozó Szegedi Dezsőről szólva kiemelte, ő egy bölcs, szeretni való, szeretetre éhes figura ma is a darabban, akire nekik egy kicsit jobban kell vigyázniuk a próbák alatt. – Felemelő érzés látni, ahogy a fiatal táncosokkal dolgozik. Rengeteg tanáccsal segíti a munkájukat, sokat mesél, félrevonja őket, megbeszélnek szituációkat. Megtisztelő számunkra ismét egy színpadon dolgozni vele – hangsúlyozta Kozma Attila.

15 év után

Szegedi Dezső 15 év elteltével újra színpadra áll a táncjátékban. A színművész elmondta, szerinte a cigánysággal szembeni előítélet a 2002-es előadás óta inkább romlott. – Azóta is több hasonló esetről lehetett hallani, mint amiről mi játszunk a Fekete zajban. Ebben a történetben sem bűnözők vagy rosszindulatúak azok az alakok, akiket a táncosok személyesítenek meg. Csupán jövőkép és motiváció nélküli, kiégett fiatalok, akik meglátva egy öreg cigányembert, heccelni kezdik, pusztán szórakozásból. A játék azonban tragédiába torkollik: az öreg meghal – ismertette a történetet Szegedi Dezső. – Nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk arról, hogy ha az emberek nem ismerik egy-egy népcsoport kultúráját, hajlamosak lenézni azt, vagy tartani tőle. Hiszen attól félünk, amit nem ismerünk. Ma már maguk a romák sem ismerik, sőt sokszor rombolják is saját kultúrájukat, például a zenében. De ha vesszük a fáradságot, és az etnikumok értékeit nézzük, ha megismerjük a másik kultúráját, már közelebb érezzük magunkhoz, elkezdjük megérteni és meglátni a szépségét – hangsúlyozta a Jászai-díjas színész.

– A felújítás próbái alatt én is igyekeztem mesélni a táncosoknak. Nagyon élveztem a közös munkát, szerintem fantasztikusan nehéz szakma a táncművészet. Nekem prózai színészként könnyebb a dolgom, kimegyek és elmondom, hogy „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”. De ugyanezt próbáld meg eltáncolni! – tette hozzá nevetve Szegedi Dezső. – Nem egyszerű ezzel a fizikai megterheléssel megbirkózni így 64 évesen, de élvezem minden másodpercét. Lehet, hogy furcsán hangzik majd, amit mondok, hiszen a színész élete folyamatos tanulás, de úgy érzem, hogy most olyasmit csinálok a színpadon, amit nem kellett külön megtanulnom, mert bennem van. Csak ki kellett nyitni ezt a csapot és kiengedni magamból – mondta.

ÉM