Elő a magokkal és kertészkedjünk!

Miskolc - Kitűnő vitaminforrás és nagyszerű elfoglaltság zimankós időben is.

Ha friss, saját termesztésű „zöldet” szeretnénk fogyasztani télen, akkor arra is megvan a lehetőségünk, hiszen egyre nagyobb népszerűségnek örvend a csíráztatás, amelyet otthon bárki meg tud csinálni, akár panellakásban is. Ehhez mindössze néhány jó tanácsot kell figyelembe venni, hogy sikeresek lehessünk.

Éltető erő

Ősidők óta nagy tisztelet övezi az „életerőt” hordozó magot, amely az új élet kezdetét jelképezi. A magyarságot a mag népeként is szokták nevezni, de a csíráztatás alapjait a föníciaiak tették le, akik hosszú hajózásaik alatt csírákkal teremtették elő a friss, nyers táplálékot. A XVIII. században a skorbutot Cook kapitány csíráztatott árpából készített itallal gyógyította sikeresen. A csíráztatás újkori divatját dr. Clive McKay, táplálkozástudományokkal foglalkozó kutató alapozta meg.

A miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány decemberben műhelymunka keretében tartott nyitott foglalkozást, amelyen a csíráztatással kapcsolatban kaphattak a résztvevők jó tanácsokat, illetve néhány ételt is elkészítettek, amelyhez friss csírákat használtak fel. Ahogy F. Nagy Zsuzsanna, az alapítvány munkatársa mondja, a csíra valóban élő élelmiszer. A maghéjból a megfelelő körülmények (víz, fény, meleg) esetén kifejlődik a csíra, amely gyökérkezdeményre (gyököcskére) és hajtáskezdeményre (rügyecskére) tagolódik. A következő fejlődési szakasz a csírázás, ezt követi a létfenntartó szervek, a gyökér és a hajtás kialakulása.

A csírázás során a mag tartalék tápanyagait (keményítő, zsírok/olajok) az enzimek kisebb alkotóelemekre (pl. egyszerű cukrok, zsírsavak) bontják. A fehérjebontó enzimek építőanyagot (pl. aminosavakat) állítanak elő a csíra növekedéséhez. A maghoz viszonyítva általában nő a vitamintartalom és könnyebben felhasználhatóvá válik az ásványianyag-tartalom is.

Jótékony hatások

A csíraételek természetes formájukban fogyaszthatók, a növények zöld festékanyaguk segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját a napfényből. A csírák bőségesek enzimekben, amelyek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok – vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok – szervezetbe kapcsolását. A csírák szerves, vagyis organikus sókat tartalmaznak, melyet az emberi szervezet képes feldolgozni és beépíteni. Gazdagon tartalmaznak rostanyagot, amely serkenti a bélműködést, elősegíti a rendszeres széklet meglétét, és segít megszüntetni a székrekedést. Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe, de az sem elhanyagolható, hogy számos csíra gyulladásgátló hatású.

Minden magasabb rendű növényben (főleg fűszernövényekben és a hagymafélékben, hagymacsíra, retekcsíra) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás.

A csírákban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrögképződés ellen hat és gátolja az infarktust. Egyes csírákban található enzimem gátolják a rákos elváltozások kialakulását (főként búzacsíra, brokkolicsíra, vöröskáposzta-csíra). A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget igényel, a lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára kívánatos feltételeket.

Hogyan csíráztassunk?

A csíráztatás három fontos feltétele a víz, a megfelelő hőmérséklet és a napfény, amelyet bármilyen lakásban meg tudunk teremteni, így a csíráztatás egy olyan növénynevelés, amelyhez kert sem szükséges, mindenki számára nyitott a lehetőség az előállításra. Ha csíráztatótálat használunk, akkor az legyen lyukacsos és egy rétegben legyenek benne a magok. Gyakorlatilag bármilyen műanyag edényt használhatunk, ha lyukacsos az alja, van, aki egyszerűben szűrőben végzi a csíráztatást. Jó megoldás lehet a befőttes üveg necchálóval lezárva, ilyenkor fontos, hogy csak annyi magot rakjunk az üvegbe, hogy maradjon hely a növekedő csíráknak. Természetesen szájjal lefelé, kicsit megdöntve kell az üveget állítani. A csírák öblítéséhez sűrű szövésű szűrőt, vagy hálót használhatunk.

A magokat be lehet szerezni bioboltban, de akár nagyobb áruházak polcain is megtalálhatók. A legnépszerűbbek a bab, borsó, brokkoli, búza, lucerna, retek, szójabab, vöröshagyma, vöröshere, mungóbab. A mag nem lehet csávázott, csak csíráztatási célra árusított.

Ivóvíz-tisztaságú, hideg vizet használjunk, amelybe be kell áztatni a magokat. Később nem kell, hogy vízben álljon, de folyamatosan nedves kell, hogy legyen, így, ha közvetlen napfényre tesszük a csíráztatóedényünket, akkor vigyázzunk, hogy ki ne száradjon. Az áztatási idő függ a vízhőmérséklettől, a magtól (például a mustár, a rukkola és a zsázsa nyálkaanyagot eresztő magjait nem érdemes túl hosszan áztatni, egyszeri öblítés és csírázásig a permetezéses nedvesítés javasolt).

A csírázó magokat naponta 1-2 alkalommal érdemes átöblíteni tiszta, hideg vízzel, eltávolítandók a levált héjrészek és a ki nem csírázott magok. A csírázási idő változó, hozzávetőleg két nap és két hét között változik. A csírákat frissen fogyasszuk, pár napig megőrzik a frissességüket hűtőben tárolva.

- ÉM-HI -

Főzőklub Ökosan

Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Főzőklub Ökosan címmel tartott gyakorlati műhelymunkákat kóstolókkal, receptekkel. Az öt alkalmon a házi tejfeldolgozás, a kenyérsütés, a gomba és a pisztráng felhasználása, illetve a csíráztatás volt a téma. A sikerre való tekintettel az alapítvány ismét megrendezi majd a műhelyfoglalkozásokat, amelyre előzetesen már lehet jelentkezni a [email protected] címen.