„Iskola? Biztosan jó móka lesz”

Miskolc - A napokban zajlott le a le­endő első osztályosok beíratása az általános iskolákban.

A 6 éves Jancsurák Levente cseppet sem ijedt meg, hogy ezúttal nem az óvodában kezdődött a napja, hanem a Miskolci Görögkatolikus Általános Iskolában. Édesapja odavitte az egyik reggel, hiszen elkezdődött a nagycsoportosok beíratása.

Bence, Hajnalka és Noémi is ebbe az iskoláb­a jön." Jancsurák Levente

Levente rögtön el is meséli nekünk, hogy milyen szerencsés, mert Bence, az óvodás csoporttársa is idejön, ebbe az iskolába, és még két kislány, Hajnalka és Noémi. Ő azonban már azokra az évekre gondol szívesen, amikor majd kijárja az összes iskolát:

– Ha felnőtt leszek, autó­versenyző leszek – állítja határozottan csillogó szemekkel. – Még nem tudok vezetni, de majd megtanulok.

Kérdezzük az iskoláról is. – Biztosan jó móka lesz – fogalmaz. – Megtanulunk írni, olvasni és számolni sokáig. Aki iskolába jár, az okos lesz – állapítja meg.

A gyerek a fontos

Édesapja, akit szintén Jancsurák Leventének hívnak, lapunknak elárulja: izgatottan tekint az iskolai kihívások elé, hiszen nemcsak a gyereknek, de a szülőnek is meg kell felelnie az elvárásoknak. Számára azonban a legfontosabb, hogy a gyermeke szeresse az iskolát, szeressen tanulni, jól be tudjon illeszkedni a közösségbe, és figyelni kell a rendszerességre is, ami egy kisiskolás életében már elengedhetetlen. Hozzáteszi: sok jót hallottak erről az iskoláról, azért hozta ide a kisfiát. A pozitívumok között említi a keresztény szellemiséget és a magas színvonalú oktatást.

A szintén nagycsoportos Mészáros Andris egy kissé morcos, mert már most látja, hogy a beiratkozás miatt el fognak késni az óvodából. Pedig ő még játékidőben szeretne beérni, nem pedig a játékelpakolásra. Ennek ellenére szívesen elmeséli, hogy már járt az iskolában nyílt napon, a tanító nénivel is találkozott, csak a nevére nem emlékszik. Arra azonban igen, hogy hogyan telt az a nap.

– Egy tévén keresztül lejátszottak nekünk egy dalt. Aztán egy tojásfélére díszeket raktunk, nagyon szép lett. Utána kezet mostunk, tíz­óraiztunk, és elmentünk a karateórára. Tetszett, csak azt már nem tudtuk végignézni, mert anya már nem ért rá.

Kettős érzések

Andris édesanyja, dr. Lengyel Enikő úgy fogalmaz, kettős érzések vannak benne. Jó érzés látni, hogy a gyermeke életének egy fontos állomásához érkezett, és tudja, hogy néhány év alatt mekkora nagy fejlődésen megy majd át. Ugyanakkor tudja azt is, hogy kisfia kikerül a családias, óvodai légkörből, és más elvárásoknak kell majd megfelelnie. Enikő számára az döntött a görögkatolikus iskola mellett, hogy jókat hallott az elsős tanítókról, és hogy jelen van a keresztény szellemiség.

Az iskola igazgatójától, Pappné Orosz Klárától megtudtuk, előzetesen 83 szülő jelezte, hogy gyermekét ide szeretné beíratni, így a tervek szerint 3 első osztályt indítanak szeptembertől. A beíratás előtt elbeszélgetésre hívták a szülőket és a gyermekeket, ahol azt tisztázzák, hogy a család elfogadja-e a keresztény szellemiségű nevelést. A beiratkozáskor a szülők hozzák magukkal az óvodai szakvéleményt, a szükséges iratokat, de azt is megtudhatják, hogy milyen választható foglalkozásokat kínál az intézmény.

- Hegyi Erika -

Kiragadott mondatok

„Várom, hogy iskolás legyek, mert itt majd sokat lehet tanulni. Jobb lesz, mint az óvoda, mert megtanulok írni, olvasni és számolni. Az jó, ha az ember ismeri a betűket. Én mindent el akarok majd olvasni.” (Szabó Bence nagycsoportos óvodás)

„Ha az iskolában mindent megtanulok, akkor nagyon okos leszek. Jól akarok tanulni, amihez majd sokat kell gyakorolni. Tegnap is rajzoltam egy világűrt. A felét másoltam, a felét magamtól rajzoltam. Szép színes lett.” (Jancsurák Levente nagy­csoportos óvodás)

„Várom már, hogy iskolás legyek. Nem tudom, milyen lesz az, de szerintem jó lesz. Szeretnék számolni, írni és olvasni. Már jártam ebben az iskolában, érdekes volt az is.” (Mészáros András nagy­csoportos óvodás)