„Ha előre tudom, hogy ez a kaland ennyire jó, nem várok rá 25 évet”

Miskolc - Eszter öt nap alatt 330 kilométert tett meg a sarkvidéken. Volt, hogy mínusz 24 fokban aludtak.

Műholdas telefonon már a sarkvidékről is bejelentkezett Szigetvári Eszter, de a nagy kaland után szerkesztőségünkbe is ellátogatott, hogy meséljen élményeiről. Eszter a múlt héten tért haza, a változás szembetűnő, mintha kicserélték volna. Mosolyogva, fülig érő szájjal érkezett hozzánk, látszott, nagyon boldog. Azt kapta a sarkvidéki kalandtól, amire számított, sőt egy kicsit többet is.

Eszter nagy álma volt ugyanis, hogy egyszer kutyaszánt vezessen, ezért benevezett egy norvég sportszergyártó cég versenyére, amin a főnyeremény éppen egy sarkvidéki túra volt. Megnyerte a versenyt, így április elején egy másik hazai versenyzővel, Őry Istvánnal elindulhatott a nagy kalandra. Öt nap alatt 330 kilométert tettek meg a sarkvidéken. Összesen 26-an indultak, de négyfős csoportokra osztották őket, így Eszter és István egy görög és egy vietnami versenyzővel került egy csapatba.

Kevés is elég

„Én magam is azt érzem, mintha kicseréltek volna – mesélte szerkesztőségünkben a miskolci édesanya. – Feltöltődtem a túra alatt, igaz, még egy kicsit keresem a helyem itthon, a hétköznapokban.”

– Az a gondtalanság, amit ott megéltünk, nagyon hiányzik – folytatta. – Egészen másképp teltek a napok, rá kellett jönnünk, milyen kevés tárgy, eszköz is elég az élethez. Nem volt sem tükör, 4-5 napig fésülködni sem tudtam…Egész nap rengeteg teendőnk volt, a kutyákat el kellett látni, etetni őket. Ez volt a legfontosabb, hiszen végig rájuk voltunk utalva. Reggelente magunknak kellett egész napra elegendő vizet készítenünk hóból. Eleinte féltem, hogy mi lesz telefon, internet nélkül, féltem, hogy aggódom majd a családért, és nem tudom kellően megélni a pillanatokat, de igyekeztem az útra koncentrálni.

Eszter arról is mesélt, hogy megtanították számukra a sarkvidéki túlélést. A legfőbb szabály az volt, a szánt nem szabad elengedni. Ha elborul is, fogni kell, nehogy a kutyák elszaladjanak. Eszter kétszer borult, szerencséje volt, sikerült a szánon maradnia. A hat kutya húzta szánnal 15–20 kilométeres sebességgel mentek napi 60-80 kilométert.

„Elég macerás alvó vagyok, itthon attól féltem, nem fogok tudni aludni, de úgy elfáradtunk a nap végére, hogy ezzel nem volt gond” – tette hozzá.

Kutyák indulásra készen

Eszterék minden felszerelést megkaptak a versenyt meghirdető cégtől, például meleg ruhát, sátrat, hálózsákot, ételt. Azt is megtanították nekik, hogyan kell a sátrat felállítani, és hogyan lehet a szabad ég alatt aludni. „A leghidegebb mínusz 24 fok volt, akkor hálózsákban, kint töltöttük az éjszakát, letapostuk a havat, jégtömbökből falat építettünk. Nem fáztunk, bár reggelre bedagadt az arcom, minden ruhánk megfagyott. De csodás volt látni a sarki fényt, ez volt számomra a legnagyobb élmény. Na és persze az, amikor első reggel meghallottam a kutyák indulásra kész csaholását, ugatását” – emlékezett vissza.

„A csapattársakkal esténként találkoztunk, tábortűznél beszélgettünk, megosztottuk az élményeinket” – fogalmazott Eszter. Azt is megtudtuk, mindenki vágyik vissza a sarkvidékre, sőt már a következő túrát is szervezik. Igaz, javaslatként valaki azt is felvetette, megmászhatnák közösen a Kilimandzsárót.

– Megtanultam, hogy a legfontosabb a jelenben élni – hangsúlyozta. – Ha tudom, hogy ez a túra ennyire jó, nem várok erre 25 évet. Bogit, a lányomat pedig arra biztatom, valósítsa meg az álmait.

Tejfölös csirke por nélkül

– Tejfölös csirke nokedlivel – válaszolta Eszter, amikor arról kérdeztük, itthon mivel várták haza. Édesanyja ugyanis a kedvenc ételét készítette, ami jól is esett Eszternek a sok-sok porétel után. „A túra alatt zacskós ételeket kaptunk, ehhez kellett vizet önteni, amit hóból olvasztottunk. Volt chilis bab, tészta, currys csirke. Ízre nem volt rossz egyik sem, ráadásul energiát is adtak az egész napos úthoz, de persze az állaguk nem volt az igazi” – mesélte.

- N. Szántó Rita -

Műholdas kapcsolat a sarkvidékkel: Eszter már úton van

Miskolc, Sarkvidék - Szigetvári Esztert valahol a svéd havasokban értük el, éppen hóból főzött reggelit.

A nagy kaland minden egyes kilométere eladó

Hétfő hajnalban Norvégiába repül Szigetvári Eszter, onnan pedig irány a sarkvidék.

Elkezdődött a sarkvidéki visszaszámlálás

Miskolc - A mostani időjárás pedig kitűnő arra, hogy Eszter megkezdje a felkészülést.

Sikerült, kiszavaztuk Esztert a sarkvidékre!

Valóra vált az álom, részt vehet a sarkvidéki túrán.