A világ filmművészete legfrissebb kínálatát hozza Miskolcra a Cinefest

Miskolc - „Cél, hogy olyan filmeket lásson a néző, amelyek a fiatal rendezőgeneráció legújabb kísérleteit mutatják…”. Interjú Bíró Tiborral.

Jirí Menzel Oscar-díjas cseh rendező és a Sörgyári capriccio című film legendás női főszereplője, Magdaléna Vásáryová szlovák színésznő lesz a díszvendége a szeptember 8-án kezdődő és 17-ig tartó 14. Jameson CineFest Nemzetközi Filmfesztiválnak, amelynek központja – ahogy megszokhattuk már – a miskolci Művészetek Háza lesz. Nem titok, a két díszvendég lesz a filmfesztivál két kitüntetettje egyben: Jirí Menzel kapja a CineFest életműdíját, Magdaléna Vásáryová pedig a tavaly alapított Európai Mozi Nagykövete-díjat veszi át. Ezzel a felütéssel és kettejük által rendezőként és női főszereplőként jegyzett Sörgyári capriccio díszelőadásával veszi kezdetét a filmseregszemle. És hogy mi lesz még? Erről is beszélgettünk Bíró Tiborral, 14. Jameson CineFest Nemzetközi Filmfesztivál fesztiváligazgatójával.

Mindenekelőtt adódik a kérdés. Miért Menzel és miért Vásáry­ová?

Bíró Tibor: A válasz adja magát. Jirí Menzel az európai filmművészet egyik legjelentősebb alakja. Már első filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok Oscar-díjat nyert 1968-ban. Az egy évvel utána készült Pacsirták cérnaszálon ugyan húsz évre dobozba kényszerült, de az 1989-es berlini filmfesztiválon elnyerte az Arany Medvét. Az itthon sikerrel vetített Őfelsége pincére voltam már a rendező hatodik Hrabal-adaptációja volt 2006-ban. Úgy fogalmazhatnám meg leginkább, hogy Menzel filmjeiben a nálunk is jól ismert kelet-közép-európai életérzés kel életre a komédia, a tragédia, az érzelmesség, a finom humor és az irónia vegyítésével. A legendás rendező ráadásul számos filmben – köztük több magyar alkotásban – játszott maga is, és színházi tevékenysége is kimagasló.

Ez az életérzés – különösen a szabadságvágy – talán éppen a Magdaléna Vásáryová Sörgyári capriccio-beli alakításában tűnik fel.

Bíró Tibor: Pedig Magdaléna Vásáryovának nem ez volt élete fő alakítása, ugyanis 19 évesen eljátszotta a Markéta Lazarová című cseh film főszerepét. A majdnem háromórás filmeposzt azóta a nemzetközi szakkritika és filmtörténetírás az 1960-as évek aranykorának legjobb európai filmjei között tartja számon. A színésznő ráadásul nemcsak filmszerepek tucatjaival vívott ki elismerést. A rendszerváltás után diplomata- és politikusi karrierje a szlovák elnökjelöltségig repítette, közben pedig volt nagykövet és külügyi államtitkár is.

A legnagyobb várakozás a versenyprogramot kíséri. Milyen „mezőny” érkezik Miskolcra?

Bíró Tibor: Összességében nem kérkedés azt mondanom, hogy a fesztivál a világ filmművészetének legfrissebb és legszínvonalasabb kínálatát hozza Miskolcra: olyan nagyjátékfilmeket, kisjátékfilmeket, dokumentum- és animációs filmeket, amelyeknek, mint eddig is, a fesztiválon lesz a magyarországi premierje. A célunk az volt, hogy olyan filmeket lásson a közönség, amelyek a jelenlegi irányzatokat, a fiatal rendezőgeneráció legújabb kísérleteit mutatják be. A fesztivál sikerét eleve abban látom – és ez a tavalyi, mindent felülmúló látogatottságból is mutatkozik –, hogy a nagyon sokszínű kínálatból minden néző talált egy-két olyan alkotást, amely a saját érdeklődésének megfelel. A nagyjátékfilmes versenyprogramban például idén is olyan alkotásokat válogattunk be, melyekről azt gondoljuk, megmutatják, mi történt a mozgóképes világban az elmúlt egy évben. Ez az alapcél. Nem szeretnék viszont beszélni a versenyprogramról, a filmek megítélésének feladata a zsűrié és a közönségé.

A versenyprogramon túl a kapcsolódó tematikus szekcióvetítések is igen nagy népszerűségnek örvendenek. Mit kínál a fesztiváligazgató?

Bíró Tibor: A kapcsolódó programok rendkívül sokszínűek idén is. Nehéz is válogatnom közülük. A közelmúltban elhunyt Roger Moore emlékére két filmet is bemutatunk a fesztiválon. Mindkettő digitálisan felújított film. A Szigorúan bizalmas 1981-ben készült, amelyben James Bondként egy kommunikációs eszközt kell megszereznie egy elsüllyedt kémhajó fedélzetéről. A kém, aki szeret engem a Bond-sorozat tizedik filmje volt, és egy világot elpusztítani akaró őrült megállítása a feladat.

Már évek óta van egy CineZsáner elnevezésű műfaji válogatása a fesztiválnak. Idén melyik műfajt választották ki?

Bíró Tibor: Idén a filmmusicalre esett a választás. A sorozatban néhány olyan klasszikust igyekszünk feleleveníteni, amelyek annak idején Magyarországon is nagy sikert arattak. Gondoljunk csak a Hairre, a Kabaréra, a Jézus Krisztus szupersztárra, vagy a Rocky Horror Picture Show-ra. A szekcióban helyett kapott egy francia alkotás, A Rochefort-i kisasszonyok és egy magyar, a Napfény a jégen. Magyarországon csekély számban születtek ilyen musicalek. Bán Frigyes 1961-ben született filmalkotására esett a választás, amely musical- és operettelemeket egyaránt tartalmaz és egy jellegzetes pesti humorral fűszerezett vígjáték egyben.

A zenés alkotások – úgy tűnik – idén nagyobb teret kapnak. Mit takar a MusicDocs válogatás?

Bíró Tibor: A MusicDocs elnevezés alatt három olyan dokumentumfilmet mutatunk be, amely eddig soha nem volt látható Magyarországon. Az egyik – Whitney: Lehetek önmagam? címmel – Whitney Houston életét dolgozza fel. Ő volt minden idők legtöbbet díjazott női előadóművésze, akinek több egymást követő dala landolt a slágerlisták élén, mint a The Beatlesnek.

A sosem látott felvételeket felvonultató dokumentumfilmben a két rendező, Nick Broomfield és Rudi Dolezal arra vállalkozott, hogy elmesélje a hang mögötti ember történetét. Ha már a The Beatles jött szóba, akkor beszéljünk a róluk szóló A hét nyolc napja című filmről. Az Oscar-díjas Ron Howard alkotása elnyerte a legjobb zenés filmnek járó Grammy-díjat. A film a zenekar történetét dolgozza fel koncertjeiken keresztül a kezdetektől, amikor még kis klubokban játszottak, a turnézó évek végéig, amikor őrjöngő tömegek előtt játszottak hatalmas stadionokban világszerte. Olyan koncertfelvételeket láthat benne a néző, amelyek most kerültek elő. A harmadik film a 20. születésnapját ünneplő Placebo együttes oroszországi turnéját mutatja be.

A magyar filmek miként kapnak még helyet a fesztivál vetítési programjában?

Bíró Tibor: A Magyar kedvencek egy olyan tematikus válogatás lesz, amelyben az elmúlt időszakban készült néhány kiemelkedő alkotást mutatunk be. Legtöbbhöz maga az alkotó is eljön, azaz lehetőség lesz a vetítés után közönségtalálkozóra is. A repertoárból kiemelném az Ultra című filmet, amelynek vetítéséhez társul egy amatőr futóverseny is, amelyen bárki részt vehet. Simonyi Balázs rendező és forgatócsoportja öt versenyző küzdelmét mutatja be az Ultrában, azaz a legendás – Spárta és Athén között minden év őszén megrendezendő – Spartathlon-futóversenyt. A film igazi különlegessége, hogy maga a rendező is többszörös teljesítő, azaz spártai hős. A film öt szereplője közül az egyik maga az alkotó. A filmhez kapcsolódó 25 órán át tartó futóversenyre tehát bárki benevezhet. A cél, hogy a nézők is kapjanak egy szeletet az Ultra központi témájául szolgáló Spartathlonból. A versenyzők félórás váltásban teljesíthetnek szeptember 9-én, 17 órától egészen másnap 18 óráig, miközben egy Spárta és Athén közötti útvonalról készült 25 órás felvételt nézhetnek kivetítve.

A CineClassics programjában is egy híres filmes magyar a főszereplő.

Bíró Tibor: A 24 éve elhunyt Alexander Trauner, avagy Trauner Sándor Oscar-díjas látványtervező Budapesten született. Egy kitűnő film készült róla idén Trauner címmel, amelyben az ő munkásságára emlékeznek vissza egykori munkatársai. Volt miből válogatni, hiszen páratlan karrierje során Luis Bunueltől Luc Bessonig, az 1920-as évektől a ’80-as évekig mintegy száz film dísz­leteit tervezte. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a szűkebb pátriánkhoz kötődő, kilencven évvel ezelőtt született Dargay Attiláról sem. A Színháztörténeti és Színészmúzeumban egy kiállítás látható a munkásságáról. A filmvásznon pedig a Vuk és Lúdas Matyi tűnik majd fel.

Nem túlzás azt mondani, hogy a CineFest nemzetközi elismertsége egyre nagyobb.

Bíró Tibor: Ennek ékes bizonyítéka, hogy idén tavasszal megkeresett bennünket a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztivál azzal, hogy partnerkapcsolatot kíván velünk létesíteni. A fesztivál az ázsiai régió egyetlen A-kategóriás filmes seregszemléje, azaz ugyanabba a körbe tartozik, mint a cannes-i vagy a berlini. Júniusban alá is írtuk a megállapodást, és ennek eredményeként egy négytagú delegáció érkezik Miskolcra a fesztivál igazgatójának vezetésével, és filmbemutatóra is sor kerül. Bővülő nemzetközi kapcsolataink révén bemutatkozik a CineFesten Hongkong filmművészete is. Lesz egy izraeli szekció is, amelyben a nagyjátékfilmek mellett kisjátékfilmeket is bemutatunk. Ezzel az a célunk, hogy olyan országok filmművészetét hozzuk el Magyarországra, amelyek amúgy nem nagyon jelennek meg a hazai mozis kínálatban. A TorinoFilmLab, a kontinens legnagyobb forgatókönyv-fejlesztő work­shopja idén először látogat Magyarországra, és éppen Miskolcra és a Cinefest ideje alatt. Ez egy hatalmas elismerés számunkra, azért is, mert olyan filmek forgatókönyvét fejlesztették és gondozták, mint például a Saul fia.

Rendkívül széles filmkínálat és vetítések sorozata várja tehát a filmkedvelőket a CineFest idején. És lesz egy új vetítési helyszín is.

Bíró Tibor: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert valóban megnyílt a lehetőség, hogy egy újabb vetítési helyszínt bevonjunk. Ez a Kossuth utca 11-ben lévő Csodamalom Bábszínház, amely a fesztivál tíz napjára mozivá alakul át. A tavalyi nagy érdeklődésre tekintettel fontos volt bővíteni a vetítési helyeket. Eleve minden versenyfilmet nagyobb befogadóképességű teremben vetítünk, és legalább kétszer, van, amit háromszor. Ezáltal minden esély megvan arra, hogy aki a CineFesten részt akar venni, az gond nélkül megteheti azt.

- Szaniszló Bálint -

[related-post post_id="3606237"]

[related-post post_id="3591869"]