Anyamedve és bocsa járta Kánó vidékét

Kánó - Magyarországon is születhetett az a bocs, amely anyjával nemrég bukkant föl az Aggteleki Nemzeti Parkban.

Barnamedvék nyomait fedezték föl néhány nappal ezelőtt Kánó határában, a települést Ragállyal összekötő út közelében. Az anyamedve és bocsa egy erdei úton hagyta ott lába nyomát, amikor épp nedves volt a talaj. Bár azóta már esett eső, amely kissé elmosta a nyomokat, az látszott, hogy a két medve átcammogott a Kánó és Imola közötti úton és a magas fűben Felsőtelekes határa felé vette az irányt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI) szerint az sem zárható ki, hogy a bocs a Szlovák Karszt, vagy már Magyarország területén született.

Magyarországon régóta nem része az állandó faunának. Rózsa Sándor

Kóborolnak

– Bő egy héttel ezelőtt érkezett a jelzés a medvenyomokról Kánó térségében. Kijöttünk, ellenőriztük őket, majd jobban körbenéztünk, hogy a közelben lehetnek-e, de mást nem találtunk. Ezek az állatok kóborolnak, egy nap akár tíz-harminc kilométert is megtehetnek, előfordulhat, hogy régen elmentek innen – mondta Rózsa Sándor, az ANPI őrszolgálati osztályvezetője.

Elárulta, nem gyakori jelenség erre a barnamedve, bár az elmúlt évtizedekhez képest mostanában többször előfordulnak. Az elmúlt 20–30 évben mutatóba sem voltak, ő maga egy keleméri medvenyomra emlékszik még az 1980-as évekből, utána sokáig semmi nem volt. Tíz éve viszont egyre több esetben fordulnak meg errefelé, éves szinten van rá példa. A szaporodási időszakban nem mozdulnak az anyamedvék, a fiatal hímek viszont elmennek akármerre.

– A hírekből hallani, hogy Romániában van gond a medvékkel és a szlovákiai állomány is nőtt, mert megjelent nálunk is. Ez azt jelzi, hogy az ottani élőhelyek megteltek, s keresnek másikat. Itt is megvan minden, ami kell nekik. Magyarországon régóta nem része az állandó faunának, elszoktak tőle az emberek, Erdélyben együtt élnek velük, még ha van is konfliktus a ragadozók és az emberek között. Félni nem kell tőlük, de ott, ahol előfordulást észlelnek, óvatosabbnak kell lenni. A természetvédelem kap információt, de mi nem vagyunk sokan. A vadászoknak több információjuk van, amelyet nem kell titkolni, mert nem korlátoz tevékenységet, vadászatot, de fontos, hogy figyelmeztethetik a lakosságot, nehogy belefussanak a problémába – hívta föl a figyelmet Rózsa Sándor.

Ne csendben

Szerinte aki gombázni, túrázni, biciklizni jár az erőbe, s tudja, mely részen fordult elő a medve, nézze a földön a nyomokat, a kaparást a fán. Aki sátorozik, az az ételt ne a sátor közelében tartsa. Menjen nyugodtan mindenki kirándulni, a találkozásnak csekély az esélye. Kánónál azért figyeljen oda picit, ne csendben menjen, bocsos medvét csendben megközelíteni nem jó, főleg, ha be is kerül közéjük az ember. A lényeg, hogy a medve hamarabb észrevegye az ember közeledését, mert akkor elmegy onnan.

A kánóiak egy része egyébként nem is hallotta még, hogy medve lenne a környéken, volt aki pedig már olvasta a híreket, de az erdőben nem látta a medve nyomát. Gruskó László például nem tud róla, hogy valaha medve járt volna a falu környékén, csak távolabb tőlük. Szerinte, ha tényleg a bocsával van egy anyamedve, akkor érdemes vigyázni a környéken. Mint mondta, ő még nem találkozott a vendégekkel.

- Tóth Balázs -

[related-post post_id="3613178"]

[related-post post_id="3611090"]

[related-post post_id="2948604"]

[related-post post_id="3183389"]