Oscar-Gála: „Egyszer csak ott van a vásznon a bükki táj, és most már mindenki láthatja”

Borsod-Abaúj-Zemplén - A Bükkben forgatták az Oscar-esélyes magyar film több jelenetét. A rendezőt lenyűgözte a csodás helyszín.

Bartha Attilától, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelőjétől kevesen várják jobban a vasárnap éjszakát, amikor kiderülhet, lesz-e újabb Oscar-díjasa Magyarországnak.

„Film készül, segítsetek!”

Március 4-én éjjel, a Los Angeles-i díjkiosztón dől el, hogy elnyeri-e idén a legjobb külföldi film díját Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása. Bartha Attila azért lehet annyira izgatott, mivel ő is alkotónak érezheti magát kicsit. A filmet – legalábbis néhány fontos jelenetét – ugyanis a Bükki Nemzeti Parkban, Attila természetvédelmi őrkerületében forgatták.

2016 késő őszén Horkai Zoltán, a Horkai Animal Training Center vezetője kereste meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy egy rendező az új filmje forgatásához szeretne helyszínt keresni a Bükkben. Zoltán már többször forgatott a park területén, így most is Bartha Attiláékat kereste, hogy segítsenek.

– Amikor kiderült, hogy Enyedi Ildikóról van szó, megörültem, mert nagyon régóta ismerem és szeretem a filmjeit – mondja. Attila meséli, hamarosan meg is érkezett a rendezőnő, és azonnal egy hullámhosszra kerültek.

– Ildikó felvázolta, milyen helyszínekre vágyik, én megéreztem, mit keres, és odavittem őt a helyszínekre. Így volt ez a megálmodott hat helyszínből ötnél, az utolsót ő találta meg egy általam mutatott terület közvetlen közelében. A dolog érdekessége, hogy Ildikó előtte számos helyszínt megnézett az országban, de egyik sem tetszett neki igazán.

Szerelmi történet

A filmben fontos szerepet kapnak a Bükkben játszódó jelenetek. Egy szerelmi történetről van szó, a vágóhídon dolgozó férfi és női főszereplőnek látszólag nem sok köze van egymáshoz. Aztán egy pszichológiai vizsgálat során kiderül, azonos az álmuk, éjszakánként szarvaspárként együtt járnak a gyönyörű téli tájakon, együtt keresik az élelmet, isznak a patakból, szavak nélkül is tökéletesen értik és érzik egymást. A szarvasos jelenetek felvételénél játszott fontos szerepet Bartha Attila és öt munkatársa.

Mint megtudjuk, a rendezőnő odaadta ugyan a forgatókönyv kivonatát Attilának, de ő úgy döntött, nem olvassa el.

– Úgy gondoltam, ezeknek belülről kell működnie – magyarázza. Mesél nekünk a helyszínekről, a párhuzamosan futó két útról, amelyek egyikének szilárd burkolatúnak kellett lennie, hogy onnan tudják felvenni a fák között szaladó szarvasokat. Vagy egy másikról, a fenyvesről, ahol bújócskázott a két szarvas. Kellett egy nyíltabb, fenyvesekkel körülölelt terület is, illetve egy visszatükröződő vízfelület, melyben látszik a szarvas feje, ahogy iszik a tóból. Volt egy olyan helyszín is, ahol a patakpartnál, az összehajló fák között találkoznak a szarvasok és szeretgetik egymást, s készültek felvételek a kelő napnál a téli hóesésben, ahol szarvas módra csókolóztak az állatok.

Csónak a hegyekben

– A forgatás 2016 decemberében és 2017 januárjában 1-1 hetet vett igénybe – tudjuk meg Bartha Attilától. A szarvasokat Horkai Zoltán nevelte; muszáj volt domesztikált állatokkal dolgozni, mert a vad társaikkal lehetetlen lett volna filmezni: azonnal elrohantak volna, amint kiengedik őket az erdőbe. A színészek nem voltak ott a forgatáson, csak a körülbelül 45 fős stáb.

A Nemzeti Park munkatársainak volt dolga elég. A filmeseket és kellékeiket szállították havas-jeges, meredek erdei utakon, eszközt szereztek be, és gyakran kellett megoldhatatlannak tűnő problémákat azonnal megoldaniuk. Például hogy a kemény hidegben hogyan törjék fel a tó jegét, hogy inni tudjanak belőle az állatok.

– Nem volt egyszerű. Másfél napig törtük a húsz centis jeget, hogy a forgatás reggelére a szabad vízfelület meglegyen. – Mindezt úgy, hogy a parti hóban ne látszódjanak a nyomok. Szereznünk kellett egy csónakot, ami ugye, nem olyan egyszerű a Bükkben és a tél kellős közepén, és el kellett távolítani a vízről és a partról a kamerák látószögébe eső, nem kevés jégtörmeléket.

Ráismert a jelenetre

Kérdeztük, milyen volt később látni a bükki helyszíneket a moziban, és Bartha Attila elárulja, ő bizony elérzékenyült.

– A hajnali, felkelő napos, hóeséses, szarvas-páros jelenettel kezdődik a film. Rögtön ráismertem a helyszínre és magára a jelenetre is, hiszen ott voltam végig. Könnyek szöktek a szemembe. Annyira megérintett, hogy amit Ildikóval ott kerestünk és sikerült megtalálni, azt Herbai Máté operatőr profi módon filmezte le, majd összevágták, és egyszer csak ott van a vásznon, és most már mindenki láthatja. Valami ilyesmi lehetett a pszichológia az érzéseim mögött, tényleg nagyon meghatódtam. Amit csináltunk, az is egyfajta alkotás, még akkor is, ha szó szerint nem én voltam az alkotó benne.

Bartha Attilának egyébként az egész film nagyon tetszik. Megjegyzi, jól ismerte korábban is Enyedi Ildikó filmjeinek képi világát, a filmművészet egyébként is közel áll hozzá, főleg a magyar alkotások. Egyáltalán nem lepné meg, ha a film Oscar-díjat nyerne.

– A Testről és lélekről nagyon szép folytatása Ildikó korábbi filmművészetének – fogalmaz Bartha Attila.

- Hajdu Mariann -