Mi kell a boldog vidéki élethez?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Létbiztonságra, termelő üzemekre, pezsgő közösségi és kulturális életre, járható utakra vágynak vidéken is.

Több, megyénkben lévő településen indulnak most népességmegtartást szolgáló programok. Korábbi cikkünkben hírt adtunk arról, hogy Tokaj, Szerencs, Hernádnémeti, Edelény, Mezőcsát, Sátoraljaújhely, Pálháza és Sajóbábony is sikeresen pályázott és támogatást nyert arra, hogy megtartsa, hazacsábítsa, letelepedésre, családalapításra ösztönözze a fiatalokat. De vajon hogy válhatna valóban vonzó alternatívává a vidéki lét a XXI. században, mikor az európai nagyvárosok beszippantják az ifjakat, a kistelepülések pedig az elöregedés ellen küzdenek?

Termelő üzemek is kellenek

– Fogynak a fiatalok, egész Észak-Magyarország küzd az ijesztő tendenciával, sorskérdés megállítanunk és megfordítanunk a folyamatot. A turisztika és az idegenforgalom meghatározza a város arculatát, ennek jegyében megújulnak most a szálláshelyek, folyamatosan pályázunk és minden lehetőséget kiaknázunk. Tokaj a világörökség része, ez áldás, hisz kötelező számunkra az értékőrzés, és kiemelt beruházásokat valósíthatunk meg, de korlátokat is teremt, nem hozhatunk ide bármilyen befektetőt, nem teremthetünk akármilyen munkahelyet. Csak olyan beruházások, üzemek indulhatnak, melyek harmonizálnak kulturális, tájvédelmi és ezer más szempontból azzal a nemes arculattal, melyet Tokaj a világ előtt képvisel – magyarázza Posta György polgármester, akitől azt is megtudtuk, túl azon, hogy számtalan turisztikai, kulturális és sportberuházás zajlik Tokajban, termelő üzemek beindítása miatt is tárgyal több befektetővel.

– Saját termékeket előállító egységekre is szükség lenne a térségben, nem szabad pusztán az egyébként igen fontos turisztikai ágazattól remélni mindent – teszi hozzá Tokaj első embere.

Közösségi élet

– Minden korosztály számára fontos, hogy pezsgő kulturális élet legyen a városban. Mi megmozgatjuk a települést, gasztronómiai programokat, túrákat, könnyűzenei esteket, utcafesztiválokat szervezünk, az utóbbi, reméljük, hogy sok tinédzsert és huszon­évest is fog vonzani – magyarázza Kerekes Sándor, a Tokaj Kincsei Egyesület részéről.

Éva, az egyik helyi pedagógus is úgy látja, rengeteget fejlődött a zempléni település az utóbbi években, de ahhoz, hogy ne apadjon a lélekszám, munkahelyek kellenek.

– A vendéglátásra, turizmusra rendezkedtünk be. Kiszolgáljuk az ide látogatókat, de a borászat mellett kellene még több produktív tevékenység. Nincs túl sok lehetőség, közintézményekben, áruházakban, fogadókban, hotelekben, éttermekben lehet elhelyezkedni. A többség a közszférában vagy a borászatban és a vendéglátóiparban dolgozik – sorolja.

Hamarosan nyit az uszoda

Éva szerint egyre pezsgőbb, minden korosztály igényét kielégítő kulturális élet van a dinamikusan fejlődő kisvárosban, ahol koncertek, fesztiválok, művészeti találkozók, színházi előadások is szórakoztatják a helyieket és a turistákat egyaránt. Hegyek és folyók, hangulatos utcácskák adják a bájos kisváros a vonzerejét, ahol most a vízi sportok fellendítésén is dolgoznak.

– Alig várom, hogy végre megnyissa kapuit az uszoda, az úszás jót tenne a gerincemnek. Megfelelő jövedelem, szórakozási és sportolási lehetőségek kellenek, a generációmnak – emeli ki a harmincas évei végén járó tanárnő, és hozzáteszi: a mi gyermekeink már másik értékrendszerbe csöppentek, őket beszippantotta az internet és az intelligens kütyük világa – magyarázza szomorúan.

Igazi gyerekkor

– Jó levegő, béke, csend, viszonylagos szabadság és önellátás, számomra ez a falusi élet lényege – szögezi le a 40 év körüli, Hernádnémetiben élő Imre. Korábban a borsodi megyeszékhelyen élt, de maga mögött hagyta a nagyvárost, és családjával vidéken kezdett új életet. Letelepedésüket pár száz ezer forinttal honorálta anno az önkormányzat, de nem ezért jöttek ide, azért választották pont ezt a települést, mert nincs elzárva, elfogadhatóak az útviszonyok, így autóval 15 perc alatt beér miskolci munkahelyére. Kertre, biogyümölcsösre vágyott és egészségesebb életteret akart gyermekeinek biztosítani.

– A nagylányom, aki tizenkét éves koráig nagyvárosban lakott, már elveszett ebből a szempontból, őt beszippantotta a virtuális miliő. Mindegy, milyen szép az idő, mindegy, milyen kerti programot kínálunk, bent ücsörög a számítógép előtt. A kicsik viszont imádják a friss zöldségeket, gyümölcsöket, és sokat szaladgálnak a szabadban, ez az igazi gyerekkor – állítja Imre.

- Juhári Andrea -

[related-post post_id="3792617"]