Az ápolók bajnoka lehet a miskolci fiatalember

Miskolc - „Nem terveztem, hogy ápoló leszek, most meg az egész országot képviselhetem.”

A miskolci Varholik Dávid ápoló szekcióban indul szeptemberben a szakmák Európa-bajnokságán. A 23 éves fiatalember komoly erőbedobással készül a budapesti EuroSkills versenyre.

- Mi motiválta, amikor ápoló szakra jelentkezett?

- Nem terveztem, hogy ápoló leszek. A Miskolci SzC Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziumba jelentkeztem, hogy eltöltsek ott egy évet sportmasszőr képzésen, mert nem jött össze az egyetem. Mivel az telítve volt, maradt az ápoló szak. Aztán megszerettem és benne ragadtam. Időközben végeztem a Ferencziben, és augusztus óta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Osztályán dolgozom az I. Belgyógyászaton.

- Mit tart legfontosabbnak a munkájában?

- Szeretnék minél több empátiát mutatni a betegeim felé, de a szaktudás szintén nagyon fontos. Lényeges, hogy úgy dolgozzunk, hogy ne éreztessük a pácienssel a kiszolgáltatottságát. Az elején nem hittem volna, hogy ez amennyire nehéz, olyannyira jó is, de ahogy jobban beleláttam, észrevettem a szépségét. Sok a sikerélményem, fontosak a visszajelzések.

- Milyen eseményre emlékszik szívesen vissza?

- Egyszer, amikor éjszakás voltam, jött egy beteg. Nagyon rosszul volt, és kiderült, pacemaker kell neki. Akkor az osztályvezető főorvosunk éppen bent maradt éjszakára valamiért, és láthattam, hogy hogyan csinál meg egy ilyet ott, az intenzíven. Ez volt az egyik legkomolyabb szakmai dolog, amit saját szememmel láttam.

- Hogyan jutott el a nemzetközi versenyig?

- 2017 tavaszán az EuroSkills válogatóján, a Szakma Sztár Fesztiválon, negyvenegy szakma képviseltette magát, a versenyt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezte. Egyáltalán nem számítottam rá, de az ápoló szekciót sikerült megnyernem, és most már a következő versenyhez töltöm a gyakorlati időket. Eddig még csak három helyen voltam, de ezzel a felkészülés nem ér véget. Szerencsére a családom és a barátaim is teljes mértékben támogatnak.

- Hogyan készül a megmérettetésre?

- Szeptemberben kezdődött a több szakaszos felkészülés. Januárban kaptam meg a témaköröket az elméleti részből. Ezek miatt havonta egyszer Budapestre a Honvéd Kórházba utaztam, illetve hetente az interneten keresztül nyújtottam be a megoldást. A következő lépés a gyakorlati felkészülés, ami áprilisban kezdődött. Többféle profilú osztályt kell végigjárnom a Honvéd Kórházban, és mindenhol a helyi sajátosságokba kell belelátnom. Az egyes kórházi osztályokon, illetve az Állami Egészségügyi Ellátó Központban szakembereket jelölt ki nekem a felkészítésre Nyilas Judit ápolási igazgató, akik elmagyarázzák nekem a szakmai fogásokat. Április utolsó hetét pedig Budapesten töltöttem az éves világverseny döntőjén, mint segítő. Csopják Judit kért meg erre, aki felkészítő­tanárom és osztályfőnököm volt a Ferencziben. Nyár végén lesz még egy intenzív három hét, amikor már az EuroSkills szabályai szerint tréningezünk és szimuláljuk a versenykörülményeket és a hangulatot.

- Milyen feladatokra számít az EuroSkills döntőn?

- Életszerű szituációkat kell majd megoldani szerteágazó témakörökben. Az ápolási feladatokat álbetegeken hajtjuk végre, akik valamilyen helyzetben, vagy otthonápolási, vagy kórházi körülmények között lesznek jelen. Ami számomra a legnehezebb, hogy ez már angol nyelven megy, az ember pedig magyarul gondolkodik, és oldja meg a problémákat. Duplán kell odafigyelni. Az angol egyébként megy, mert jól megtanultam a Jezsuita Gimnáziumban, oda jártam. Viszont a szakmai nyelvet át kell nézni, mert azért az jóval specifikusabb.

- Mennyire izgul?

- A szeptember még messze van, így egyelőre nem izgulok, inkább kíváncsi vagyok az egészre. Persze egy ilyen esemény komoly fizikai és mentális megterhelést jelent. Nagyon ott kell lenni fejben, hogy jól tudjak teljesíteni. Amikor megtudtam, kicsit sajnáltam, hogy Budapesten rendezik a versenyt, és nem kell elutazni egy másik országba. Azt gondoltam, úgy érdekesebb lenne. Most viszont, ahogy közeledik, a hazai pálya biztonságot ad, és segít az összpontosításban.

- Hogyan piheni ki magát?

- Amikor nem tanulok, vagy dolgozom, akkor kosárlabda játékvezető vagyok. Régen kosaraztam, ezután maradt meg a játékvezetés. Most ez a hobbim. A sport teljesen kikapcsol.

- Milyen tervei vannak a verseny után?

- A munkám során beleszoktam egy életritmusba, azaz hogy tizenkét órában kell dolgoznom, ami szabadnapokkal is jár. A felkészülés alatt viszont minden nap kell mennem hétfőtől péntekig. Kíváncsi vagyok, hogy fogok tudni visszaszokni erre a tizenkét órás műszakra,. Hosszú távon szeretnék valamilyen diplomát, de hogy levelezőn, vagy nappalin az majd kiderül.

- Detzky Anna -