Lassan halad az égbolt akadálymentesítése Borsodban

Mályi - Évente több mint százezer madár pusztul el hazánkban áramütés miatt.

Provokatív akcióval hívta fel a figyelmet Lehoczky Krisztián arra, hogy a veszélyes villanyoszlopok nap mint nap szedik áldozataikat.

Évente 50–80 madár kerül hozzánk emiatt" Lehoczky Krisztián

– Évente 50–80 madár kerül hozzánk emiatt, ez az egerész­ölyv is így sérült meg. Írogatjuk az észrevételeinket az illetékeseknek, de csak sablonos választ kapunk, a madarak meg peregnek, mint a legyek. Miskolc és Szikszó közötti vonalon is gyakoriak a tragédiák, riasztásra kimegyünk és 3–4 sérült állatot is lelünk, és még több tetemet – sorolta Lehoczky Krisztián, a Mályiban működő madármentő állomás vezetője.

„Fogadj örökbe egy oszlopot!”

– Idegtépő tétlenül tűrni, hogy pusztulnak a hasznos élőlényeink. Végső elkeseredésemben mentem be vállamon a lenyomorodott egerészölyvvel – hangsúlyozta a természetvédő, aki összefogást sürget, és szeretné, ha a szolgáltató is beszállna az akcióba.

– Meghirdethetnénk, a „Fogadj örökbe egy oszlopot” akciót, melynek keretében mi is áldoznánk a szigetelésre, ha a cég is részt venne a programban és hozzájárulna arányosan a költségekhez, például úgy, hogy ha mi biztonságossá teszünk egyet, ők ezzel párhuzamosan újítsanak fel tízet – vetette fel az ötletet Krisztián. A Mályiban működő kis csapat nagy eredményekkel is büszkélkedhet, évente megmentenek és vissza­engednek a természetbe legalább egy falunyi fecskét.

A szolgáltatók azonban a sokkal nagyobb Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) működnek együtt.

Túlteljesítettek

– 2008-ban a hozzánk tartozó területeken 9800 oszlopot nyilvánítottak veszélyesnek, cégünk 13 000-t újított fel, túlteljesítette a tervet – mert időközben újakat is építettünk. Évente 30 milliárd forintot költünk hálózatfelújításra, ebből 100 millió jut madárvédelemre, mert költünk a nyestek és ürgék biztonságára is. Fokozottan figyelünk a nemzeti parkokban lévő vezetékek védelmére, erre különböző forrásokból és állami támogatásból nagyjából 2,3 milliárdot fordítanak – mondta el érdeklődésünkre Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ szóvivője, aki szerint arról soha nem volt szó, hogy minden oszlopot, vezetéket leszigetelnek, azokra a vonalakra fókuszálnak, ahol madarak repülnek. Budapest és a forgalmas nagyvárosok nem tartoznak a gólyák kedvenc élőhelyei közé.

– Nem szeretnénk sok kis társasággal egyeztetni, az MME a komoly szakmai partnerünk, hozzájuk bárki csatlakozhat – reagált a szóvivő Lehoczky Krisztián ötletére.

Világszintű probléma

– Az elektromos szabadvezeték-hálózat okozta madárpusztulás (áramütés és ütközés) világszerte probléma, amely ellen küzdenek a fejlett országokban. Ebben Magyarország élen jár – értékelte a helyzetet Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

– Munkatársaink évtizedek óta együttműködnek az áramszolgáltatókkal, közösen keresik a megoldást. Sokezres nagyságrendben kerültek ki gólyafészek-magasítók és szigetelőpapucsok, és így született anno az Akadálymentes Égbolt Megállapodás is – tette hozzá.

Orbán Zoltán azt állítja, nem az akarat vagy a technológia hiányzik a megnyugtató megoldáshoz, hanem a pénz, forráshiány miatt csúszik az égbolt akadálymentesítése.

– Hazánkban a legtöbb gondot okozó középfeszültségű hálózat 55 ezer kilométer hosszú és 700 ezer oszlopból áll, ehhez jön még az elsősorban a fehér gólyákat veszélyeztető belterületi kisfeszültségű hálózat és a vasúti felsővezetékek. A legbiztonságosabb verzió a vezetékek talajba süllyesztése, ami a túzokélőhelyek többségénél már megtörtént, ám ez a módszer országosan legalább 550 milliárd forintba kerülne, ezért olcsóbb madárbarát fejszerkezetek és szigetelések kihelyezése a cél. Folyamatosan csökken az áram­ütés okozta madárpusztulás, de az eredmények messze nem kielégítőek és ez sajnos igaz az Akadálymentes Égbolt Megállapodásra is, amit ezért 2030-ig meg is hosszabbítottak – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak az MME szóvivője.

- Juhári Andrea -