Újraindulnak a kezelések Szikszón?

Miskolc, Szikszó - A betegek zöme szeretne Szikszóra visszatérni. A cég vezetése nem akar hiú ábrándokat kelteni.

Orvoshiányra hivatkozva ideiglenesen bezárták a szikszói műveseállomást – számoltunk be róla korábban. A döntést heves tiltakozás előzte meg a betegek részéről, az egyik páciens pedig elhagyta emiatt megyénket. Tavasszal azt ígérték az ellátást végző vállalat illetékesei, hogy amint találnak nefrológust az abaúji egység élére, újra nyithat az állomás. A kezeléseket belgyógyászok és háziorvosok is végezhetik, ha átképzik őket, de vezető, csak nefrológus lehet.

Túlterhelt személyzet

– A miskolci központ a szikszóihoz képest nagyüzem. Az egyébként is forgalmas egység most ötven beteggel többet lát el. Persze a korábbi sem volt ideális állapot, januártól hol Ózdról, hol Miskolcról járt ki Szikszóra az orvos. Hónapokig helyettesítésekkel oldották meg a helyzetet. Most viszont ötven beteg ingázik. Sajnos annyit sem sikerült elérniük a tiltakozóknak a miskolci központnál, hogy ne a harmadik műszakba kerüljenek az abaújiak. A határ menti településeken élők egész napos utaztatás és a hosszú kezelés után hajnali egy órára érnek haza. Bárki bármit maszatol, ez egyszerűen embertelen – magyarázta egy egészségügyi dolgozó, aki szerint túlterhelt a miskolci nefrológiai központ személyzete. – Nem lehet szabadság nélkül hosszú távon reggeltől estig nyúzni az embereket. A nővérek kimerülnek és ingerlékenyebbek lesznek. Profitorientált cégről van szó, ez lehetett számukra a leggazdaságosabb megoldás, nem csak az orvoshiány miatt zárhatták be a szikszói állomást. Márciustól mondogatják, hogy a németek a miskolci egységet kívánják bővíteni – tette hozzá a neve elhallgatását kérő szakember, aki szerint a cég német vezetői nem ismerik a helyi viszonyokat.

Fizetni kell a szállításért

– Remélem, visszakerülünk Szikszóra. Nem bírok a lábamra állni. A polgármesteri hivatal visz autóval a miskolci rendelésre, de ezért fizetni kell háromezer forintot. Számomra ez is komoly kiadás, mert hatvanezer a nyugdíjam – érvel Vadász Józsefné Szedlák Jolán, aki a Szikszótól 16 kilométer távolságra lévő Tomoron él.

– Az ellátással elégedett vagyok, de a betegszállító olykor késik – nyilatkozta Bancsók Béla.

A betegek biztonsága a tét

– Orvosszakmai szempontból vállalhatatlan volt a szikszói állapot. Mindent megteszünk, hogy megnyugtatóan rendezzük a helyzetet, a betegek biztonsága a legfontosabb. A megyei kórháztól pedig nincs biztonságosabb helyszín – szögezte le Berkes Attila, a dialízist végző vállalat hazai ügyvezetője, aki azt állítja, ha rendeződik az orvoshiány, újranyithat a szikszói állomás, ám nem akar az érintettekben hiú ábrándot kelteni. Felvettek már egy kezelőorvost, akit tovább kell képezni ahhoz, hogy a műveseállomáson tevékenykedjen, de nefrológus nélkül nem tudják újraindítani az egységet.

Alulfinanszírozott nálunk

Berkes Attilától azt is megtudtuk, végstádiumú veseelégtelenségben szenvedők kapják ezt a speciális kezelést, ezt az állapotot már nem lehet visszafordítani. A betegeknek, csak a 10-20 százaléka alkalmas transzplantációra, ők várólistára kerülnek, ám a többség életminősége is javítható. Modern technikai berendezésekkel és megfelelő kontrollal az élettartam jelentősen növelhető azok esetében, akik együttműködnek és betartják az orvosi utasításokat.

Hazánkban és a kelet- és közép-európai térségben az 1990-es évek derekától magánkézben lévő világcégek látják el a dialízisre szorulókat. A hazai leányvállalat vezetője szerint nálunk alulfinanszírozott ez a tevékenység, állítása szerint a szomszédos államok ugyanezért az ellátásért magasabb árat fizetnek. A szlovák biztosító egyetlen hemodialízis kezelésért 150 eurót fizet, míg a magyar beteg kezelése után 21 ezer forintot kapnak – árulta el az ügyvezető.

- Juhári Andrea -

[related-post post_id="3874959"]

[related-post post_id="3831614"]

[related-post post_id="3827121"]