Két kórházban gyakorlatilag nincs is, kettőben szokásos mértékű az adósság

Miskolc - A végleges állapot minden intézményben csak az év végére alakult ki.

Nagy változás nem történt az előző két évhez képest a kórházak gazdálkodásában.

Felröppent a hétvégén több sajtó­orgánumban, hogy bajba kerülhetnek a kórházak, mert az Állami Számvevőszék nem lesz már elnéző azzal kapcsolatban, hogy akkor is tovább működjenek, ha az egészségpénztártól kapott összeg nem fedezte a költségeket, az adósságot pedig év végén rendezzék. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) határozottan cáfolja a kórházbezárásokról szóló álhíreket. Az MTI-hez eljuttatott közleményében arra kéri a sajtó képviselőit, hogy az ilyen alaptalan álhírek gyártásával és kritikátlan átvételével ne próbálják megtéveszteni a közvéleményt. Közben a kórházak adósságállománya nagyjából megfelel a tavalyinak, megyénkben a központi és az edelényi jól, a sátoraljaújhelyi és az ózdi kicsit rosszabbul áll.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint attól nem kell tartani, hogy bárhol is akadozna az egészségügyi ellátás az intézmények gazdálkodása következtében. Ugyanakkor nem változott nagyban a helyzet az előző két évhez képest sem, amikor ősszel számba vettük, hogy az intézmények mennyivel tartoznak, és mi lehet az adósság sorsa.

Állják a cechet

A menetrend általában minden évben ugyanaz, ahol nem tudják a gazdálkodásukban a tartozásokat lefaragni, vagy megakadályozni, hogy újratermelődjenek, ott az év végén az állam a 30 napot meghaladó adósságukat rendezte, illetve jelentős összeget fizetett be a 2016-ban létrehozott fejlesztési alapba, amelyből olyan beruházásokat támogatott, amelyek javítják a kórházak gazdaságos működését. Amelyik kórház adóssággal nem rendelkezik, így konszolidációra sincs szüksége, ott általában beruházásokat támogattak.

Az sem véletlen, ha intézmények hasonló módon adósodnak el – vagy sem – az egymás utáni években, ez az ellátott betegek számától, az ellátások típusától, az igénybe vett külső munkától és a lehetséges, piaci alapon működő és bevételt generáló szolgáltatásoktól is függ. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenni, hogy az intézmények pillanatnyi adósságállományára szintén több dolog is hatással lehet, így gyakran az év végi vagy éppen – áthúzódó beruházások, pályázatok esetén például – kétévnyi összevetésben kapható csak valós kép.

A Magyar Államkincstár minden hónapban közzéteszi az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összegét.

Eszerint júniusra fordulva 47,8 milliárd forint a tartozás­állomány, ami az április végi állapothoz képest egyenlegében 1,5 milliárd forinttal nőtt. Az összes tartozásból a 30 nap alatti 19,8 milliárd forint, 30 és 60 nap közötti 10,2 milliárd forint, 60 napon túli lejáratú 17,5 milliárd forint, átütemezett tartozás (esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett átütemezve) 0,3 milliárd forint. A tartozás­állományból 34,5 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg-szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket).

Nincs változás

A 34,5 milliárd forintból közel 0,1 milliárd az állammal szemben fennálló tartozás­állomány, 34,4 milliárd szállítókkal, szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás, amelyből 0,9 milliárd államháztartáson belülre irányul.

De hogyan is állnak jelenleg a megyénkbeli kórházak?

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház egyről kétmillióra növelte az adósságát egy hónap alatt, ami gyakorlatilag semmi. Főleg annak fényében, hogy 2016-ban, még az egyesülés előtt, a két miskolci kórház adóssága meghaladta az egymilliárd forintot, tavaly pedig a már egyesített intézmény 54 millióval rendelkezett szeptember 30-ával. Az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet az elmúlt két évhez hasonlóan 1,2 millióval szerepelt a listán, most hiába kerestük a nevüket, jelenleg semmilyen adóssággal nem rendelkeznek. Van viszont tartozás ezúttal is Ózdon és Sátoraljaújhelyen: az Almási Balogh Pál Kórház 131-ről 150 millióra emelte egy hónap alatt (tavaly és azelőtt szeptemberben 245 millióval állt), míg a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház 109-ről 134 millióra, ők tavaly szeptemberben 129 milliós adóssággal rendelkeztek.

Horváth Imre

Nem csak a kórházak

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek persze nem csak kórházak, így más típusú intézmények is szerepelnek a listán. Például az Abaúj-Zempléni Integrált Szociális Intézmény 45, az Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény 37 vagy a Dél-Borsodi Integrált Szociális Intézmény 4 millióval (mindhárman csökkentették). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Dr. Csiba László Integrált Szociális Intézmény viszont növelte 115-re. A Miskolci Egyetemnek 9, a Mezőkövesdi Tankerületi Központnak 38, a miskolcinak 40, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságnak pedig 28 millió forint a május 31-i állapot szerinti adóssága.