Cselszövés, ármány és családi dráma

Miskolc - Nagy sikere van a Miskolci Nemzeti Színházban Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának.

Bár magyarországi bemutatója óta eltelt 175 év, a történettel a mai közönség is azonosulni tud. „Az emberek azóta is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Az előadás színpadi világa letisztult, teljesen sallangmentes”, mondta Cser Ádám, az opera zenei vezetője.

Az elmúlt hét évben bemutatott operák közül talán a Hunyadi László a legsikeresebb, árulta el lapunknak Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, Erkel Ferenc operájának zenei vezetője. Mint fogalmazott, a zene, a téma, történelmi nagyjaink szerepeltetése, a rendezés, a kiváló énekesek mind hozzájárulnak a rendkívüli sikerhez.

– Erkel Ferenc ezen operájában ötvöződnek a nyugati operakultúra jellemzői és a magyar verbunkos zenei gyökerek. A műben tehát felismerhető a 18–19. századra jellemző nyugat-európai zenei világ és a magyar zeneiség egyaránt. Ez utóbbi pedig meglehetősen közel áll hozzánk. A magyar közönség felismeri ezeket, szereti a hazai dallamokat és ritmusokat hallani. Az is a siker titka lehet, hogy ez az opera magyar nyelven íródott, és hogy a magyar történelem fontos eseményét dolgozza fel. A befejezése pedig katartikus, tehát a nagyon erős drámai hatás is jelen van – világít rá Cser Ádám, azzal folytatva, hogy az opera rendezése, valamint a színpadi világa végtelenül letisztult, teljesen sallangmentes. Nem akciók sorozata kelti fel a figyelmet, hanem a hatást a drámaiság, a karakterek ereje és viszonyrendszere váltja ki.

Erősen hat

A Hunyadi Lászlónak 1844-ben, bemutatásának évében is nagy sikere volt. Cser Ádám szerint ez nem véletlen, hiszen a magyar történelem kiemelkedő eseményei, főleg tragikus mozzanatai minden időben aktuálisak.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot megelőző években minden olyan mű, ami a rendszert, az elnyomó uralmat bírálta, a szövetkezéseket és ármánykodásokat leplezte le erősen hatottak a közönségre. A Hunyadi László mindezek miatt magyar nemzeti operának is mondható.

Cser Ádám megjegyezte: a 19. századi pesti színházban még szokatlanul hatott, hogy a magyar történelem nagy alakjai opera szereplőiként énekelnek a színpadon. Ezért kritika is érte a Hunyadi Lászlót akkoriban, holott ugyanabban az időben például Itáliában ez nem volt szokatlan. Gondoljunk csak a nagy romantikus operákra, melyekbe a legkülönfélébb történelmi alakok szerepelnek a librettókban. Ma azonban teljesen kizárt, hogy ez furcsán hasson a közönségre.

– A Hunyadi László első magyarországi bemutatója óta ugyan eltelt 175 év, de az operával a mai közönség is azonosulni tud. Az emberek, ahogyan sok évtizeddel ezelőtt, most is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. A mai közönség könnyen azonosul a történelmi eseménnyel, a mű érzelmi vonulatával is. Gondoljunk csak bele, az opera tulajdonképpen egy családi tragédiáról szól. Ez pedig a mindennapjaink része. Attól, hogy a történetet veretes köntösben látjuk, még nagyon is élő, nagyon is átélhető – mondta a zenei vezető.

Cser Ádám | Fotó: BT

Igazi kihívás

Megtudtuk tőle azt is, hogy a szereplők kiválasztása komoly és kényes feladatot rótt rá.

– Két olyan női főszerep is van a Hunyadi Lászlóban, melyek az egyik legnehezebb énekelnivalók a zeneirodalomban. A kettő közül Szilágyi Erzsébet szerepe a nagyobb kihívás. Erkel ezt egy korabeli, francia énekesnőnek, Anne de la Grange-nak szánta, akinek hihetetlen énektudása és képességei voltak. Ezért kerültek az áriákba olyan magas és mély hangok, amelyek nagyon ritkán fordulnak elő egy szólamban. Talán csak Mozartnál figyelhető meg hasonló, de tudjuk, hogy ő mindig a végleteket kereste. Erkelnél azonban nem megszokott. Gara Mária szerepében pedig a hihetetlenül magas, tiszta koloratúrák jelentenek nehézséget. Kevés olyan énekes van, aki ezt színvonalasan meg tudja oldani. Hunyadi László szerepe sem egyszerű: szép, lírai hangot kíván drámai súllyal, ami szintén meglehetősen ritka hangfaj. De sikerült nagyon jó gárdát kialakítani, sikeres, jó hangulatú volt a próbafolyamat, sok műhelymunkával. Az énekesekkel személyesen is tudtam foglalkozni – idézte fel az opera megszületésének előzményeit a zenei vezető.

Hegyi Erika

A végére minden kiválóan összeállt

Cser Ádám hangsúlyozta: a rendezővel, Szőcs Arturral sikerült kiválóan összedolgoznia. Mivel az operában maga a zene a dramaturgia, a történet, ami formálja az egészet, a zenei vezetőnek óriási felelőssége van. A rendezővel folyamatosan egyeztettek, együtt gondolkodtak. A rendező és a zenei vezető között nincs alárendelt viszony – mondta.

– A premier után aztán végtelenül boldogok voltunk, mert nagyszerűen működött minden. A kórus, a balettkar és a zenekar is összeállt, de a sikerhez Slárku Anett díszlete és Kovács Andrea jelmezei is hozzájárultak – újságolta a zenei vezető.

És még egy kis kulisszatitkot is elárult: a próbafolyamat a szereplőgárdát egy nagy családdá kovácsolta. Többször jöttek úgy össze, hogy ő volt a szakács.

[related-post post_id="4130444"]

[related-post post_id="4128286"]