Mit tehetünk egészségünk megőrzéséért?

Miskolc - Tovább nőtt a légszennyezettség Miskolcon és környékén.

Veszélyes a levegő minősége Miskolcon, tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ hétfőn. A csapadék és szélmentes időjárás miatt a levegőminőség lényeges javulása nem várható – tették hozzá.

Tízből kilenc ember naponta szennyezett levegőt szív, pedig az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eleme a tüdő egészséges működése, hiszen ez a szervünk gondoskodik arról, hogy minden sejtbe eljusson az oxigén, és a szervezet megszabadulhasson az elhasznált levegőtől. Amennyiben ez nem sikerül, rövid távon sokaknál olyan tüneteket okoz, mint a fejfájás, a szemirritáció és a köhögés. Hosszú távon viszont komoly halálos fenyegetés lehet. Hogy milyen betegségeket okoz, és mire érdemes figyelni, a Budai Egészségklinika közleményei alapján szedtük csokorba.

A tüdődaganat

A nők és a férfiak esetében is vezeti hazánkban a daganatos halálozási statisztikát a tüdődaganat. Tíz tüdőrákos esetből kilencben a dohányzás a felelős, a cigaretta égéstermékei között ugyanis több rákkeltő anyag is van. Ezenkívül a környezetünkben is megtalálhatóak bizonyos anyagok, mint például az azbeszt, amelyek belélegezve szintén rákkeltő hatásúak. Ezért a dohányosokon kívül a magas légszennyezettségű helyeken élők vagy dolgozók veszélyeztetettek a leginkább.

Szerencsés esetben a tüdőrákot még korai, tünetmentes stádiumban sikerül felfedezni, ilyenkor nagy esély van a teljes gyógyulásra. Mivel sokáig nincs tünete, illetve később a tünetek más tüdőbetegséggel is megegyeznek, erősen ajánlott mindenkinek évente legalább egy szűrővizsgálatra elmenni. Abban az esetben, ha valamilyen gyanús jelet tapasztalunk a légzésünkkel vagy az erőnlétünkkel kapcsolatban, mielőbb menjünk el egy alapos kivizsgálásra.

A tüdőtuberkulózis

Más néven tbc vagy tüdőgümőkór. Fertőzéses eredetű megbetegedés, amelyet baktériumok okoznak, ráadásul az esetek döntő többségében sokáig tünetmentes. Felismerésében így kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek, éppen úgy, mint a tüdőrák esetében.

A tbc a XIX. és a XX. század jellemző népbetegségének számított, és hazánkban is sok életet követelt. Sokáig úgy tűnt, hogy a sikeres járványügyi intézkedéseknek – mint a korábban mindenki számára kötelező éves tüdőszűrésnek – köszönhetően folyamatosan csökkent az új esetek gyakorisága. A fertőzés terjedését elősegítik az immunhiányt okozó betegségek, a rossz lakhatási körülmények, az alkoholizmus és az elégtelen higiéniás viszonyok, ezért a legtöbb megbetegedés a nagyon szegények vagy a hajléktalanok között fordul elő. A betegség magyar nevét onnan kapta, hogy gümőket, csomókat hoz létre a tüdőben.

A tbc-re utalhat a gennyes, esetleg véres váladék felköhögése, a gyakori köhögés, a magas láz, a verejtékezés, az étvágytalanság és a nagymértékű fogyás. A betegség cseppfertőzéssel terjed, ezért az a személy, aki érintkezik vagy egy légtérben tartózkodik tbc-ben szenvedő beteggel, könnyen elkaphatja, ezért ajánlott mellkasi, légzési panasz esetén, illetve néhány évente tünetmentesen is ellátogatni egy mellkasröntgenre. Jelenleg ez nem kötelező, csak a köztudottan tbc-s beteggel érintkező személyek, illetve az egészségügyben, a büntetés-végrehajtásban, valamint a hajléktalan-ellátás területén dolgozók számára.

A COPD

Ismertebb nevén krónikus gyulladásos tüdőbetegség. Az elmúlt években a leggyakoribb tüdőbetegségek egyike lett hazánkban, mégis sokan hajlamosak lebecsülni, mert a tünetek lassan alakulnak ki, ezért nem tűnik olyan halálos fenyegetésnek, mint a tüdőrák. Ritkán kiválthatja a poros, szennyezett, esetleg mérgező gázokkal telített levegő is, mégis elsősorban ezt is a dohányosok betegségének tartják, ugyanis az erős dohányosok körülbelül húsz százalékát érinti.

A visszafordíthatatlan folyamatot kezdetben csak erős mozgásra jelentkező fáradékonyság, nehézlégzés kíséri, lehet tünete a köhögés és a – főként reggeli – köpetürítés is. Sajnos, a legtöbb érintett már csak akkor fordul orvoshoz, amikor az alattomos betegség miatt már kifejezett nehézlégzése van mozgás közben, illetve amikor a tüdőkapacitásának már csak fele, harmada maradt meg. A megbetegedés nem gyógyítható, de a dohányzás elhagyásával és kezeléssel a folyamat javulhat, és jelentősen le is lassulhat. Csökken a légszomj és a köhögés, ezáltal javul a beteg életminősége. Kezeletlenül a COPD légzési és szívelégtelenséghez, komplikációk miatt pedig halálhoz vezethet.

ÉM-összefoglaló

Hasznos tanácsok a megelőzéshez

A kockázatok csökkentésére szerencsére több lehetőség is létezik, az alábbiakban ehhez adunk hasznos tanácsokat.

A sok folyadék (víz), valamint a friss zöldségek, gyümölcsök és a C-vitamin fogyasztása mondhatni létszükséglet, mivel ezek anti­oxidánsként a szervezeten belül csökkentik a káros környezeti hatásokat.

Kerülni kell a szellőztetést vagy olyan napszakra időzíteni, amikor a legalacsonyabb a levegő szennyezettsége. Ahol a közlekedés miatt magas a szennyeződés, ott inkább a hajnali órákban, ahol pedig a fűtés miatt, ott általában a kora délutáni órákban ajánlott, de akkor is csak a lehető legrövidebb időre.

Ilyenkor a szabadtéri sporttevékenységek sem ajánlottak, különösen az intenzív testmozgást igénylő gyakorlatok. Abban az esetben, ha valaki mégis rákényszerül a kinti mozgásra, azt a fent említett időszakokban érdemes megtenni. Érdemes elkerülni a forgalmasabb útszakaszokat, inkább a mellékutcákat és a parkokat kell becélozni.

Szmog idején ne égessünk zöldhulladékot, lehetőség szerint válasszuk a tömegközlekedést, és kerüljük a porszívó használatát, inkább nedves ronggyal töröljük fel a padlóról a port.

Lehetőleg ne a szilárd tüzelést válasszuk. Amennyiben nincs más választás, figyelni kell a tűz helyes megrakására és a megfelelő légellátásra. A tüzet kizárólag felülről szabad meggyújtani, hogy az égés elegendő levegőhöz jusson a kialakuló huzat segítségével. Jogszabály tiltja a gumi, a műanyag, sok helyen az avar, a ruhanemű vagy bármilyen hulladék elégetését, hiszen ezekből halálos mérgek jutnak a levegőbe.