Figyeljünk egymásra is, ha hosszú órákat kell dolgoznunk a tűző napon!

Bár az idei nyarat – legalábbis megyénkben – nem a legforróbbak között emlegetik majd a történelemkönyvek, de még nincs vége, az augusztus tartogathat meglepetéseket. A kánikulában pedig nem kellemes a szabadban dolgozni, ők csak álmodozhatnak arról, hogy milyen lehet egy klimatizált irodában ülni. Dr. Felszeghy Sára foglalkozás-egészségügyi orvostan szakfelügyelő főorvostól arról érdeklődtünk, hogy milyen kötelességei vannak a munkáltatónak és milyen jogai a munkavállalónak, ha időjárási nehézségekkel találják magukat szembe.

„Ha megtanulja a munkavállaló, hogy mit tegyen, akár életet is menthet.” dr. Felszeghy Sára

Egyéni érzékenység

Milyen hatással van a szervezetünkre ez a szélsőséges időjárás: a nagy meleg és a viharok? – kérdeztük.

– Ez egyéni érzékenység és az életkor, valamint az edzettség függvénye. Mindez együtt határozza meg, hogy hogyan tűrjük a meleget, a hirtelen hőmérséklet-változást, a frontok megérkezését – válaszolja. Hangsúlyozza: a krónikus betegségben szenvedők kisebb tűrőképességgel rendelkeznek. Az egészségesek jobban bírják, vagy azt is mondhatjuk, jól viselhetik az időjárási változásokat. A munkavégzés szempontjából az azonban nagyon fontos, hogy a nagy melegben megváltozik a reakcióidő. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy lassabban reagálunk, a reflexeink romlanak, ez különösen a gépkocsivezetésben okozhat gondot. Sokszor másodperceken múlhat egy élet. Ilyenkor nagyobb körültekintéssel kell vezetni. Gyakrabban kell szünetet tartani. A munkáltatót törvény kötelezi arra, hogy a munkavállalónak mindig a munkavégzéshez megfelelő munkakörülményeket biztosítsa. Ez mind a munkakörnyezetre, mind a munkafolyamatra igaz. Az időjárást, a hőmérsékletet viszont nem tudja megváltoztatni a munkáltató. Ha 24 fok fölött van a hőmérséklet, az már melegben végzett munkának minősül. Nemcsak a hőfokra kell ügyelni, figyelni és mérni kellene a levegő nedvességtartalmát és mozgását is. A munkáltatónak a munkavállaló számára óránként 5–10 perces szünetet kell biztosítania. De ha a 30 fokot meghaladja a hőmérséklet – kinti munkavégzésnél –, egyenes arányban kell a szünetet növelni. De ez nem azt jelenti, hogy óránként 10 percre megáll a munkás és ácsorog a hőségben, hanem megfelelő, klimatizált helyiségben kell a szünidejét eltöltenie, és természetesen a folyadék pótlásáról is gondoskodni kell. Ennek 14-16 fokos, izotóniás oldatnak kell lennie, vagyis legjobb, ha ásványvizet kap a munkavállaló.

Megviseli a szervezetet

– Nagyon lényeges, hogy izzadással sok sót vesztünk, és ha nem pótoljuk, az nagyon megviseli a szervezetet – magyarázza dr. Felszeghy Sára. – Megnőhet a pulzus, émelygés, szédülés jelentkezhet. Izomgörcs, eszméletvesztés is történhet, hogy a legrosszabbakat említsem. Nagyon fontos lenne, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos tájékoztassa a munkavállalót arról, hogy ha órákon át dolgozik a tűző napon, ő maga észre sem veszi, de zavarttá, sápadttá válhat. Figyeljünk oda egymásra! Ha ugyanis valami oknál fogva a test nem tud verejtékezni, a testhőmérséklet emelkedik, nagyon magas hőmérsékletnél pedig a sejtek károsodnak.

Amennyiben a munkavállaló sápadttá válik, le kell fektetni, hűvös helyre vinni. Ha az arca szederjes, akkor félig ülő helyzetbe kell tenni, vízzel itatni, és hideg vizes borogatást kell a fejen alkalmazni. Természetesen azonnal orvost is kell hívni. Ha ezt megtanulja a munkavállaló, akár életet menthet.

– A folyadék mennyiségéről megoszlanak a vélemények. Mennyi egy átlagember számára az ideális vízfogyasztás nagy hőség idején? – kérdezzük.

– 2,5–3 liter vizet ajánlatos meginni naponta. Persze nem mindegy, hogy valaki 60 kilo­grammos vagy 120. De a minimum a 2,5–3 liter.

Óránkénti csere

Ha valakiknek egész nap kinti munkát kell végezni, a rosszullétek megelőzésére rotációt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy ha megoldható, akkor óránként cserélni kellene a dolgozókat. Fontos a munkáltató részéről a megfelelő ruházat biztosítása is. Annak idején az aratók fehér hosszú ujjú ingben kaszáltak, nem divatból tették, a fehér ugyanis visszaveri a napfényt. Ma például az aszfaltozók sokszor félmeztelenül dolgoznak, pedig a meleg hatására olyan gőzök-gázok és káros anyagok szabadulnak fel az aszfaltból, hogy nemcsak ruhát, hanem szájmaszkot is kellene használniuk a munkásoknak. Így azonban megnő a bőrrák kockázata, figyelmeztet a szakorvos.

– Az a javaslatom, hogy ha a munkáltató figyelme nem is terjed ki mindenre, a munkavállaló mindenképp vigyázzon magára! – fogalmaz dr. Felszeghy Sára.