Jöhetnek a virágoskertek!

Arról már írtunk a múlt héten, hogy milyen tennivalókat hozhat a szeptember a veteményesben, azonban a virágoskertek még nem kerültek „górcső alá”, noha itt is akad tennivaló szép számmal az őszhöz közeledve.

Kardvirág és rózsa

Azt érdemes leszögezni, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy noha a kertésznaptár egyértelmű, és ahogy eleink is mondták, mindennek megvan a maga ideje, nem lehet ma már készpénznek venni, hogy hétre pontosan minek, mikor van ott az ideje. Az elmúlt évek megváltozott időjárása bizony alaposan felforgatta a kiskerti tennivalókat, így mi is csupán annyit tehetünk, hogy számon tartjuk, mit kellene csinálni, és a naptártól kicsit elvonatkoztatva akkor csináljuk meg, amikor az időjárás alapján lehet vagy szükség van rá.

A korán virágzó kardvirágok hagymagumóit korán szedhetjük fel. Nem kell megvárnunk, míg a föld feletti részek teljesen elsárgulnak, elhalnak, mivel a betegségek a földben hagyott gumókra nagyon gyorsan átterjednek. A pontos teendőkről a jövő heti összeállításunkban részletesebben is írunk majd.

Elkezdhetjük a rózsánkat is felkészíteni – bár pontosan a korábban említett időjárás-változás miatt az elmúlt napokban újra virágba borultak a rózsák, így nem kell kapkodni vele. Az ajánlott eljárás szerint augusztus végétől be kell fejezni a nitrogéntrágyázást, és áttérni a káliumtrágya adagolására. Ezzel fokozzuk a növények hidegtűrését. Már nem kell az elnyílt virágfejeket sem levágni. Ha ugyanis hagyjuk a magot érlelődni, a növény a természet ritmusát követve felkészül a nyugalmi állapotra. Vágjuk le és szedjük össze az összes beteg levelet, ne hagyjuk a talajra hullva áttelelni, mert ezzel a kórokozók is áttelelnek. Ha erős volt a rozsdás vagy a diplokarponos levélfoltosság fertőzés, rezes permetezéssel kezeljük a növényeket, de ne csak a növényt, hanem a talaját is permetezzük, leginkább akkor, ha nem tudjuk maradéktalanul összeszedni a lehullott leveleket.

Lassan eljön az ideje a rózsa őszi metszésének is – aki ezt alkalmazza. Ezt általában az időjáráshoz szokták igazítani, és még a fagy előtt kell megejteni, hogy ne károsodjon a növény. Megoszlanak a vélemények az őszi és a tavaszi metszésről, sokan csak a tavaszit alkalmazzák, de van, aki ősszel is visszavágja a növényt, hogy fagyok, jég, eső, hó ne törje el a magasra nőtt szárakat.

Tőosztás, teleltetés

Évelő virágaink – mint a babarózsa – szétültetését is meg lehet kezdeni. A nem szabad gyökerű, hanem ládás, cserepes növényeket – ahogy egész évben – ebben a hónapban is bátran ültethetjük. Lassan azonban a szabad gyökerűek őszi ültetési ideje is eljön, így érdemes megtervezni, hogy mit és hová szeretnénk ültetni. A meleg égövi eredetű növényeink esetén érdemes utánanézni vagy szakembernél, szakboltban érdeklődni, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mi az a hőmérséklet, amit biztonsággal elviselnek, hiszen az éjszakákon már akár jóval tíz fok alá is lemehet a hőmérséklet – vasárnapra virradó éjjel is csupán 8 fokot jósol a meteorológia –, ami bizonyos növényfajtáknál gondot okozhat. Ilyen például a leander vagy a hibiszkusz. A nyárra kirakott szobanövények visszaköltöztetését is megkezdhetjük majd lassan, ha rosszabbra fordul az időjárás a hónapban, de legalábbis nem árt megtervezni, hogy hová kerülnek majd, és a helyüket előkészíteni. Az évelő balkonnövények között több is akad, amelyik visszametszést vagy ritkítást igényel a telelőhelyre rakás előtt, erre sem árt figyelni. Ha a hajtásokat visszavágjuk, akkor kevesebbet párologtat a növényünk, ez a ritkább öntözés miatt is fontos télen.