Sertéspestis: a végső megoldás lehet a háztáji sertéstartás megszüntetése

Emiatt egyre nő az országban azon területek nagysága, amelyek fertőzöttek, vagy legalább is védőkörzetnek számítanak.

Rossz a helyzet

A legrosszabb a helyzet Kelet-Magyarországon, azon belül is megyénkben, amely teljesen fertőzött területnek számít, de nem jobb a helyzet Hevesben és Szabolcsban sem. A környező országokban sorra kerülnek napvilágra a házisertésben is megjelenő esetek, ami miatt egyre nagyobb az aggodalom hazánkban is. A szakemberek minden lehetséges verziót számba vettek a betegség megállítására, mielőtt az ágazat veszélybe kerülne. Ezek között felmérték a háztáji sertéstartás megszűntetésének kockázatait, lehetőségeit is. Ez azonban egy végső, és nem azonnali teljes leölést jelentő megoldás lenne, amelyről jelenleg nincs szó.

​Megyénkben tavaly októberben tört ki az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományban, azóta pedig már több százra rúg az igazolt, beteg állatok száma. Házisertésben bizonyítottan még nem jelent meg a betegség, de elővigyázatosságból több, mint ezer állatot öltek már le Borsodban a szakemberek. ​

​​

Felmérték a lehetőséget​

Szerdán az egyik hírportál írt arról, hogy van olyan tervezet az Agrárminisztérium, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részéről, amely a házi sertésállomány – mint a legnagyobb kockázati tényező – kiiktatásáról szól, vagyis a teljes állomány kártalanítással járó leöléséről. A téma kapcsán a Nébih-hez fordultunk afelől érdeklődve, valóban van-e ilyen megoldási verzió kidolgozva, melyre igenlő választ kaptunk.

„Ahogy több, az afrikai sertéspestis (ASP) betegségben is érintett EU-s tagországban, így hazánkban is felmértük a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszűntetésének kockázatait, lehetőségeit. Az ASP jelentette fenyegetettség okán számba vettünk minden lehetséges megoldást a házisertés-állományok megfertőződésének megakadályozása érdekében, ugyanis minden intézkedés komoly felkészülést igényel. A cél, hogy megóvjuk a magyar sertéságazatot, annak nemzetgazdasági jelentőségű exportját, és ezzel a szektorban dolgozó csaknem 300 ezer ember egzisztenciáját” – írták lapunknak. ​

Nem elég óvatosak

Hozzáteszik, amit egyébként is tudni lehet: a fertőzött területen végzett felmérések szerint a kis létszámú, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé a járványvédelmi minimum feltételek. Ezek a gazdaságok jelentik tehát a legnagyobb kockázatot. „Ez egybeesik más ASP-vel érintett országok tapasztalataival is. A háztáji-állományok zártsága jellemzően nem elégséges. A többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig előfordul a moslék etetése, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik.

A szakemberek folyamatosan vizsgálják és követik a járványhelyzet alakulását, és ennek megfelelően hoznak intézkedéseket. A legkisebb gyanú alapján elrendelhetik az állományok leölését. Teljesen tünetmentes, egészséges állományok leölésére viszont jelenleg nem kerül sor. A fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszűntetése az egyik lehetséges – nagy horderejű, hatékony – megelőzési megoldás lehet az ASP terjedésének megakadályozására. Ez azonban nem az érintett állományok azonnali leölését jelentené, hanem egy hosszabb folyamatot takar. Ha döntés születik ennek végrehajtásáról, arról a gazdákat időben tájékoztatja a hatóság a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében. További részletekről azonban csak akkor érdemes beszélni, ha esetleg egy ilyen irányú terv végrehajtandó intézkedéssé válik. Az ASP-vel szembeni védekezésre vonatkozó intézkedések kizárólag állategészségügyi szakmai szempontok alapján születnek, folyamatos kockázatértékelés mellett, azok végrehajtásának időpontja nem politikai kérdés” – hangsúlyozta lapunknak a hivatal. ​

​

​Fertőtleníteni, fertőtleníteni​

Az állategészségügyi hatóság hosszú ideje fokozottan kommunikálja az érintettek felé a betegséggel kapcsolatos kockázatokat, fontos információkat. Így például az adott területen belül minden háztartásba eljuttatott szórólapokkal, fertőtlenítő szerek kiosztásával, helyi és országos médiumokban hirdetésekkel, sajtóanyagokban. Ezek mindegyikében megjelenik a tematikus, internetes ASP aloldal elérhetősége (https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis) is. Így itt látott napvilágot az a két tájékoztató is, amely szerint a híg trágyalé kezelését is a hatósági előírásoknak megfelelően kell megtenni, illetve az, hogy a fertőzött területeken a sertéstartóknak ingyen biztosítja a fertőtlenítőszereket a Nébih az országos főállatorvos utasítására, melyet az állatorvosoktól lehet igényelni.​

Közben a tájékoztatókampányba a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is „beszállt”, ők tájékoztató fórumokat szerveznek, például szeptember 23-án 14 órától Miskolcon, az Avasi Gimnázium színháztermében. A fórumra regisztrálni szükséges a NAK honlapján, s nem sajtónyilvános. ​