Csipesz kutya megmenekült

Félénk, fekete kiskutyát vezet elő Uhrin Tamás rendőr főtörzsőrmester a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság udvarán. Ő Csipesz, az egyéves keverékkutya, aki nemrég menekült meg előző, felelőtlen gazdájától.

– Jól van, jól van – simogatja meg bátorításként a kezdetben tétován lépkedő állatot új gazdája. A kutyus az első percekben bizalmatlanul méreget bennünket, de aztán, ahogy gazdájával beszélgetésbe elegyedünk, hozzánk is odabújik egy kis simogatásért. Sőt, két mellső lábával felugrik a jegyzetfüzetre, és kíváncsian figyeli a kanyarodó betűket, amelyek épp az ő történetét írják le.

Csak tőle nem félt

– Október 18-án történt, hogy a kutyust a gazdája a robogója mögé kötötte, és elindult Hejőbábáról Nemesbikk felé. Azonban nem vette észre, hogy az állat elesett, belegabalyodott a pórázába, ami miatt nem tudott felállni, és szegény már csak a hasán csúszott. Szerencsére, egy másik motoros megállította a gazdát, ezzel megmentve a még súlyosabb sérülésektől az állatot, majd hívta a rendőrséget – meséli a cseppet sem szívderítő történetet Tamás. Azzal folytatja, hogy ő épp egy balesetről ért vissza a kapitányságra. Kért a kutyával dolgozó rendőrtársaitól egy kutyaszállító boxot, és elindult a szerencsétlenül járt jószágért. Rögtön állatorvoshoz vitte, hiszen csúnya sebei keletkeztek a mellső és hátsó lábán, a körme is megsérül, a nyakán pedig a szoros póráz okozott sebeket.

– Szegényke úgy megrémült, hogy mindenkitől menekült, egyedül tőlem nem félt, úgyhogy tulajdonképpen ő választott engem új gazdájának. Az állatorvos megvizsgálta, ellátta a sebeit, szerencsére nagy probléma nem volt. Egy napig még bent maradt a kutyus, és amikor mentem érte, kiderült, hogy a régi gazdájának nem adják vissza, hanem menhelyre kerül. Akkor döntöttem úgy, hogy örökbe fogadom. Korábban is volt kutyám, úgyhogy tudtam, mivel jár gazdinak lenni. A kétéves kisfiam pedig nagyon örült neki. Mivel kedvenc szava a Csipesz, elneveztük a kutyust Csipesznek. A kisfiam, ha látni akarja, azt mondja: Csipesz, bimm-bamm. Ez azt jelenti, hogy menjünk a kutyához, akinek a szállása most az épülő házunknál van. Azzal szemben egy templom áll, aminek a harangja bimmbammozik, innen a bimm-bamm – sorolja a történet vidámabb részleteit Tamás.

Második esély

– Csipesz régi gazdájával nem beszéltem, de úgy tudom, azt mondta, hogy nem vette észre, amikor a kutya elesett, és ő mindig a robogóhoz kötve sétáltatta. Ezt azonban nem ajánlom senkinek, nem szabad a kutyák semmilyen járműhöz kötni, még biciklihez sem, hiszen ehhez hasonló balesetek történhetnek, ha pedig a kutya nagyobb és valamitől megijed, akár a biciklit vagy a robogót is elránthatja. Jelenleg eljárás folyik a felelőtlen gazda ellen. Szerencsére nem túl gyakran találkozom olyan emberekkel, akik rosszul bánnak a kutyájukkal, de sajnos azért előfordul. Az ilyen embereknek nem való állat. Pedig a kutyusok kevéssel is beérik, de ha valaki még ezt sem tudja biztosítani, akkor inkább ne tartson állatot. Csipeszt mindenképpen megtartjuk, hisz egyébként is szerettünk volna a menhelyről egy kutyát örökbe fogadni, így ez most egy kicsit előbb jött, de nem bánjuk. Csipesz kapott egy másik esélyt arra, hogy jobb élete legyen – fogalmaz Tamás.

Búcsúzóul még hozzáteszi: ha valaki állatkínzásnak lesz a szemtanúja, ne menjen el mellette szótlanul. Bejelentheti a rendőrségen, de az önkormányzatnál is.

Csipesz is ad nekünk egy búcsúajándékot. Maszatos praclijával pecsétel egyet a füzetünkbe.