Csökkenhet is a hús ára

Még nincs nagy baj, de a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint akár nagy gond is lehet a sertéságazatban, miközben a sertéspestis alakulása szerint bármilyen irányba mozdulhat még a húsár. Éder Tamással még pontosan azelőtt beszélgettünk a helyzetről és a lehetőségekről, mielőtt kiderült, hogy Pest megyében is megjelent a betegség, és így már 11 megye érintett.

41 százalékot ment

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondja, három időpontot kell kiemelni az afrikai sertéspestis tekintetében. Az első, amikor hazánkban is megérezték, hogy hatása lehet a betegségnek a 2014-es időpont, amikor az ASP megjelent az Európai Unióban, Lengyelországban és a balti államokban.

A második időpont a tavaly április, amikor hazánkban is megjelent a sertéspestis a vaddisznóállományban, emiatt elveszítettük a távol-keleti piacokat, az ország exportpiacának a harmadát.

– A harmadik időpont hozta a legnagyobb változást, amelynek a mai napig nem látjuk a végét: Kína tavaly augusztusban jelentette be, hogy megjelent a sertéspestis a házi sertésekben, és idén nyárra az egész ország területén jelen van már a betegség. Kínában volt a világ sertésállományának durván a fele, és a konzervatív prognózisok szerint is az állomány negyven százalékát már érintette, illetve várhatóan érinti a betegség. Mivel jelentős import­igény jelentkezett Kínából, ez felnyomta az uniós árakat. Január és augusztus között az Európai Unióban a félsertés ára 33 százalékkal növekedett, Magyarországon pedig 41 százalékos növekedés van a vágósertés árában.

Szorulnak a vágóhidak

– Ebből adódóan a húsipari vállalkozások brutális veszteségeket könyvelnek el, hatalmas a fedezetelmaradás a tevékenységben, meggyőződésem, hogy csak ami idén keletkezett az ágazatban, az tízmilliárdos nagyságrendű fedezetkiesés. Ennek már látszanak a nyomai, itt-ott vágóhidak csökkentették a vágásszámot, egy-két nap nem vágnak, és elkeseredett megoldáskeresésben van mindenki – magyarázza az elnök.

Ha Magyarországon a házi sertésben is megjelenne a betegség, az újabb zavart okozna a piacon, hiszen további kisebb-nagyobb kereskedelmi korlátozó intézkedések léphetnek életbe.

– Akkor elveszítjük a regionalizáció lehetőségét. Ma komoly tárgyalásokat folytat a magyar agrárdiplomácia a legfontosabb távol-keleti partnereinkkel annak érdekében, hogy a gyakorlatban egyébként alkalmazott regionalizációt vezessük be. Ez azt jelenti, csak a kérdéses és fertőzött területekről származó sertések húsát tiltsák ki, ami más területről származik, annak a bevitelére módot adjanak. Ennek a lehetősége elveszne a házi sertésben megjelenéskor.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége arra ösztönzi a magyar hatóságokat, hogy a korábbinál lényegesen drasztikusabb eszközökkel kezdjék meg a vadállomány gyérítését. Úgy tudják, a túlpopuláció kirívó mértékű, ugyanakkor látható, hogy bejárnak a vaddisznók a városokba, a lakóházakhoz, a telephelyekre, mert kicsi az életterük. A Hússzövetségben azt gondolják, hogy a magyar sertés­ágazat védelme érdekében a vadásztársadalomnak fontos szerepe lenne, és az uniós átlagra kellene leszorítani a vaddisznóállományt.