Nagy család: boldogság

A Szomor családnál 8-9 kiló krumpliból készül a sült krumpli, 2 kiló tésztából a túrós tészta, és reggel a szülők 30 zsemléből készítenek szendvicset a gyerekeknek. Hogy kicsit meghökkentőek a számok? Nem csoda, hiszen Szomor Gábornak és feleségének, Barbarának 11 gyermeke van. A legidősebb már felnőtt, elköltözött otthonról, de a parasznyai családi házat így is 10 gyermek zsibongása tölti be.

Azért látogattunk el hozzájuk a napokban, mert idei karácsonyi Segítünk! akciónk adományait a parasznyai Pitypalatty-völgyi Csicsergő Óvoda gyermekeinek és családjainak ajánljuk fel, a Szomor család 10. gyermeke, Évike pedig épp az óvoda kis növendéke. Jövőre már a legkisebb gyermek, a most 2 éves Palika is ovis nagyfiú lesz.

Kinőtték a házat

Barbara azzal kezdi történetüket, hogy korábban Sajólászlófalván laktak, de ahogy jöttek sorba a gyerekek, egyre szűkebbnek bizonyult a 70 négyzetméteres házuk. Két és fél éve sikerült megvásárolniuk a parasznyai családi házat, ami 100 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző. Igaz, kölcsönt kellett felvenniük, de itt most már mindennek és mindenkinek van elég helye.

Az édesanya szeretettel és lelkesen mesél gyermekeiről. A legidősebb Mirjam, aki már felnőtt, és elköltözött otthonról. Abigél 17 éves, miskolci középiskolás, az evangélikus Kossuth Lajos gimnáziumba jár, pedagógia szakra. Minden vágya, hogy pedagógus legyen, sérült gyermekekkel szeretne foglalkozni. A parasznyai művészeti iskolában klarinétozni tanul. Gábor 16 éves, ő a Szemere-szakgimnáziumba jár, hangszere a trombita. Simon 15 éves, a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium diákja, és harsonázik. Őt követi a sorban a 14 éves Sára, aki nyolcadikos a parasznyai Pitypalatty-völgyi Református Általános Iskolában, és óvónő szeretne lenni. Hangszere a fuvola. Mátyás 12 éves, hatodik osztályos. Őt a katonai vagy a rendőri pálya érdekli. Szaxofonozni tanul, de basszusfurulyán is játszik. Panna 9 éves, harmadikos, hangszere a klarinét. Dénes második osztályos, ő a zongorát választotta. Sámuel első osztályos, furulyázni tanul. Évike óvodás, Palika pedig még otthon van az édesanyjával.

Hívő emberek

– Soha nem gondoltam, hogy ennyi gyermekem lesz, és ha egyik napról a másikra kellett volna 11 gyerekről gondoskodnom, bizonyára megőrültem volna, de így, hogy 2-3 évenként jöttek szépen egymás után, hozzáedződtünk a férjemmel. Hívő család vagyunk, ez az oka, hogy nagycsaládosok vagyunk. Boldog vagyok, hogy így döntöttünk, a gyerekek sok örömöt szereznek nekünk. Gyakran kérdezik tőlem, hogyan élünk, én azt szoktam mondani, hogy nyilván vannak olyan dolgok, amikről le kell mondanom, de a gyermekeim mosolyáért megéri. Semmivel sem pótolható az az érzés, amikor megölelnek. Nemcsak a kicsik, de a nagyobbak is. Valamelyik nap Simon fiam bolondozott, „anya, felkérhetlek egy keringőre?”, nyújtotta a kezét. Ő egyébként gyakran kérdezi, hogy miben segíthet. Gábor fiam szerelni szeret, ő azt tudakolja mindig, hogy mit kell megjavítani itthon – mesél csillogó szemekkel Barbara. Hozzáteszi: gyermekeinek azt tanítja, a lényeg az, hogy mindig becsületesek legyenek, és hogy minden emberben van valami jó, azt kell megtalálni a másikban.

Barbaráékkal olykor igazi csodák is történnek. Tavasszal például, amikor Palikának nem voltak fiús ruhái, mert Évikétől csak rózsaszínek maradtak, valaki a kerítésére egy szatyor kisfiúnak való ruhát akasztott, amire azt írta, „Szeretettel”.

– Nem derült ki az adományozó kiléte, azóta tavaszi angyalként emlegetjük – teszi hozzá Barbara.

Tegyük szebbé számukra!

Kérjük kedves olvasóinkat, adományaikkal tegyék szebbé a parasznyai óvoda kis óvodásainak karácsonyát! A rászoruló családoknak gyermekruhákra és -cipőkre, tartós élelmiszerekre és játékokra lenne szükségük. Az óvoda pedig örülne rajzeszközöknek, rajzlapnak és olyan anyagoknak, melyek a kézműves-foglalkozásokhoz szükségesek. Kérjük, adományaikat december 12-éig hozzák be szerkesztőségünkbe, amiket mi az óvoda karácsonyi ünnepségén adunk majd át.

Címünk: Miskolc, Zsolcai kapu 3.